A Széder tál

A Széder este központi eleme a Széder tál. Az est első felében erről eszünk meghatározott sorrendben meghatározott jelentést hordozó ételeket. Ebben a bejegyzésben ezt a tálat igyekszem megismertetni a kedves olvasóval.

Először is így néz ki:





Mindenki előtt van egy ilyen általában és van egy fő Széder tál, amit az est házigazdája használ.

Először is három maceszt egymásra kell helyezni, s ennek a tetejére jön a Széder tál. A maceszeket szalvétával vagy papírtányérral vagy bármi hasonlóval el kell választani egymástól és le kell takarni a tetejét. A három macesz a zsidóság három kasztját szimbolizálja: a Papságot, a Levitákat és az Izraelitákat. Egyben arra a három adag lisztre is utal, amit Sára sütött a maceszbe Ábrahám utasítására, amikor a három angyal meglátogatta őket. Gyakorlati szempontból az a jelentősége, hogy a középső macesz kettétörése után még mindig marad két egész macesz, amire el lehet mondani a kenyérre való áldást. Ugyanis Shabbatkor és minden ünnepkor két kenyérre kell áldást mondani, s Pészackor a macesz felel meg a kenyérnek.

S akkor lássuk a Széder tálat.

A következők kerülnek rá:

Csont
Tojás
Keserű fű
Haroszesz
Kárpász
Saláta

A tálon a következőképpen kell elrendezni az alkotóelemeket: a maror legyen középen, a csont jobbra felette, a tojás balra felette, a kárpász, a saláta és a haroszesz pedig félörívben alatta ebben a sorrendben balról jobbra.

Mindnek megvan a maga szimbolikája. Lássuk, melyik mi, és hogy kell elkészíteni.




A csont

Egy darab sült hús szimbolizálja az áldozati bárányt, amit a tizedik csapás előtt áldoztak őseink, majd később minden évben a Szentélyben a Pészachot megelőző délután.

Mivel a Szentély már nem áll, így ilyen típusú áldozatot nem áll módunkban bemutatni. S ügyelünk arra, hogy valami olyasmit használjunk, ami nem hasonlít az eredeti áldozathoz, de mégis azt jelképezi, s ez a csont. A legtöbb közösség sült csirkenyakat használ erre a célra.

Elkészítése:

Süssük meg a nyakat minden oldalán, s amennyire csak lehet, távolítsuk el a rajta lévő húst.

Szerepe

A csontot nem esszük meg. A vacsora után betesszük a hűtőbe és a második Széder estén újra felhasználjuk.






A tojás

Egy kemény tojás jelképezi azt az áldozatot, aminek bemutatása akkor honosodott meg, amikor a Szentély még állt. Az állat húsa, amelyik a tojást tojta, a vacsora alatt elfogyasztásra került.

Elkészítése egyszerű, főzzünk keményre annyi tojást, ahányan részt vesznek a Széder estén, s ha akarunk, főzzünk még párat a vacsorához is.

Szerepe

Minden tálra teszünk egyet, s a vacsora előtt esszük meg, miután sós vízbe mártottuk.




A keserű fű

Más néven maror. Ez emlékeztet minket ősapáink keserű rabszolgaéletére. Frissen reszelt torma, és fejessaláta vagy endívia használata a legelterjedtebb.

Elkészítése

A tormát mossuk meg jó alaposan, s szárítsuk meg teljesen, mivel később majd macesz közé téve fogyasztjuk. Eztán pedig reszeljük le. A reszelésnél arra figyeljünk, hogy valamivel védjük a szemünket és orrunkat, mert nagyon erős, intenzív szaga van a frissen reszelt tormának, s sokkal jobban csípi a szemet, mint egy hagyma pucolása.

A salátát vagy endíviát nézzük át alaposan, hogy biztosan ne legyenek benne rovarok, bogarak. Eztán mossuk meg és szárítsuk meg.

A Széder tálon pedig úgy helyezzük el, hogy egy levél salátára tegyük rá a tormát.

Szerepe

A Haggada nagy részének elolvasása után jön a rituális kézmosás. Ezt a macesz elfogyasztása követi, azt pedig egy kis maror, s végül pedig egy szendvicset készítünk maceszből és marorból és megesszük.





A haroszesz

Ez egy almából, dióból és borból álló keverék. A maltert és a téglákat jelképezi a Széder tálon, amit őseinknek a fáraó számára kellett készíteni a rabszolgaság alatt.

Elkészítése

Törjük fel a diót s törjük apróra a belét. Hámozzuk meg az almát, s vágjuk nagyon apró darabokra. Keverjük össze és adjunk hozzá egy kis bort. (Vagy ezen a linken is van néhány recept)

Szerepe

Ez a keverék tulajdonképpen egyfajta szósz, amibe belemártjuk a marort, mielőtt megesszük.





A kárpász

Ez egy olyan zöldség, amelynek nem keserű a gyökere. Hagyma, főtt krumpli vagy retek az erre a célra leginkább használt zöldség. (Magyarországon általában mindig retket tesznek a Széder tálra.) Ez szimbolizálja őseink rabszolgaság alatt végzendő sanyarú munkáját.

Elkészítése

Főzzük ki a krumplit, vagy hámozzuk meg a hagymát vagy mossuk meg a retket és szeleteljük fel. A szeleteket tegyük a Széder tálra. A tál mellé pedig tegyünk egy sós vizet tartalmazó kisebb pohárkát.

Szerepe

A kiddus után a család minden tagja rituálisan kezet mos, de áldást nem mond rá senki. Eztán a házigazda levág egy darabot a gyökérből és a sós vízbe mártja, majd mindenkinek ad egy kis darabot belőle, s elmondja rá a megfelelő áldást. Arra oda kell figyelni, hogy 17 grammnál többet senki ne egyen belőle.






A saláta

A saláta jelképezi őseink keserű rabszolgasorba hajtását. A fejessaláta levelei ugyan nem keserűek, de ha a torzsát elültetjük, akkor az a torzsa megkeményedik és keserű lesz. Így volt ez őseink rabszolgává válásával is. Először pénzért dolgoztak a fáraónak, majd fokozatosan rabszolgaságba fordult a munka.

Elkészítése

Mossuk meg a salátát levelenként és jó alaposan győződjünk meg arról, hogy nincs benne semmiféle rovar vagy bogár. Egy papírtörlővel szárítsuk fel a rajta lévő vizet, s hagyjuk teljesen megszáradni, hogy ne legyen nedves a macesz, amikor később elfogyasztjuk a salátával.

Ez a legidőigényesebb feladat, mivel annyi levelet kell megmosni és megszárítani, hogy elég legyen mind a két Széder estére minden résztvevő számára. S ezt persze még a Pészachi gyertyák meggyújtása előtt be kell fejezni.

Tipp: Ha papírtörlőre fektetjük a salátaleveleket és feltekerjük, mint egy piskótatekercset, akkor hamarabb szárad és a hűtőbe téve (tekercs formájában) hosszabb ideig friss marad.

Szerepe

A salátát a tormával együtt esszük meg, a tormánál leírt módon. A salátát úgy kell elhelyezni, hogy egy részét a torma alá, s pár levelet külön. S legyen mindig kéznél néhány extra salátalevél, ha nem lenne elegendő, amit előre kikészítettünk.


S a különbség a keserű fű és a saláta szerepe között


Nagyon sok közösségben tormát és salátát is használnak keserű fűként. A Mishna 5 zöldséget sorol fel, amik maror-ként használhatók. Viszont mivel az ősi héber nevükön nevezi őket a Mishna, ezért nehéz pontosan meghatározni azt, hogy mik is ezek a zöldségek. Kettőről viszont pontosan tudjuk, hogy micsoda, mivel hagyományainkban fennmaradtak, s ez a kettő a torma és a saláta.

A Talmud szerint az öt zöldségből, amit a Mishna említ, a saláta az, amit leginkább használni kell, ami meglepő, mivel a saláta nem keserű. A titok nyitja a dolog szimbolikájában rejlik. Ha a salátát nem szedik le, miután megérett, akkor a torzsája megkeményedik és nagyon keserűvé válik. Édesből lesz keserű, ami tökéletes metaforája őseink egyiptomi rabszolgaságának. Mert ugye, mint azt már fentebb említettem, először bérért dolgoztak őseink a fáraónak, ami még jó volt, s a fáraó elhitette velük, hogy fontos tagjai az egyiptomi társadalomnak. Ezt vehetjük “édesnek”. Ám a végén sanyarú rabszolgaságba fordult a jónak ígérkező együttműködés.

A tormát pedig azért esszük Széderkor, hogy fogyasszunk valami olyasmit is, ami ténylegesen is keserű, nem csak szimbolikusan.


4 megjegyzés:

Maminti írta...

Nemrégen akadtam rá a blogodra, és azóta lelkesen olvasgatom...:-)
Én nem vagyok zsidó származású, hanem adventista, tehát a szombatünneplésben egyetértünk,:-)
Teológiai fősulira járok, és jó gyakorlati dolgokat olvasni, hogy napjainkban hogy történnek az ünnepeitek, stb.
Nagyon érdekesnek találom az írásaidat- már csak ezért is.:-)
Sok sikert a továbbiakhoz, és várom az írásaidat! :-)

Eszti írta...

Az ilyen kommentekért már megéri vezetni ezt a blogot :)

Unknown írta...

Kedves Eszti!

A Teológián Esztergomban éppen a Tanakh-ról tanulunk. Előkerültek a zsidó ünnepek is. Nagy segítség volt oldaladat olvasva, kiegészíteni a tanultakat. Köszönöm alapos munkádat.
Köszönettel: Attila

Ákos írta...

Olyan "cuki" volt olvasni, "a Sabatban egyetertunk". Kit erdekel, mar elnezest kerve, hogy a keresztenyek egyetertenek-e velunk vagy sem. Nekunk nincs szuksegunk ra, hogy egyetertsenek velunk, mint ahogy ok sem kertek ki soha a tortenelemben a mi velemenyunket az o vallasuk tanitasahoz. Nem szeretem az okoskodo keresztenyeket, akik mindig szeretik a zsidokkal szemben ereztetni, hogy mivel ertenek egyet. Mindenki kovesse a sajat profetajat, es eljunk bekeben. Ennyi.