Az 5769/5770-es zsidó év ünnepi naptára (2009/2010)

Elul hónapja 5769. elul 1-29 (2009. augusztus 21- szeptember 18.)
Rosh Hasana 5769. tisri 1-2 (2009. szeptember 18-20)
Yom Kippur 5770. tisri 10. (2009. szeptember 27-28)
Szukkot 5770. tisri 15-21 (2009. október 2-9)
Szimhat Tóra 5770. tisri 22-23 (2009. október 9-11)
Hanuka 5770. kiszlév 24 - tevet 2 (2009. december 11-19)
Tevet 10. 5770. tevet 10. (2009. december 27.)
Tu B’Shevat 5770. shevat 15. (2010. január 30.)
Purim 5770. ádár 13-15 (2010. február 27 – március 1.)
Pészach 5770. nisszán 14-23 (2010. március 29 – április 6.)
Omer 5770. nisszán 16- sziván 5. (2010. március 30 – május 18.)
Pészach Sheni 5770. ijár 14. (2010. április 28.)
Lag BaOmer 5770. ijár 18. (2010. május 2.)
Shavuot 5770. sziván 5-7 (2010. május 18-20)
Tammuz 17. 5770. tammuz 17. (2010. június 29.)
A három hét 5770. tammuz 17 – av 9. (2010. június 29 – július 20.)
A kilenc nap 5770. av 1-9 (2010. július 12-20)
Tisha B’Av 5770. av 9. (2010. július 20.)
Av 15. 5770. av 15. (2010. július 26.)

Elul hónap mélyebben



Az Elult követő Tisri hónap az év ünnepekben leggazdagabb hónapja. Rosh Hasanát, Yom Kippur-t, Szukkotot és Szimhat Tórát mind ebben a hónapban ünnepeljük. A Főünnepeket ki így, ki úgy, de mindenki tartja. Ez ad értelmet a folytonos megújulásnak és ez szolgál inspiráció gyanánt az elkövetkezendő évre.

Az ünnepeink nem csak adott eseményekről szóló megemlékezések, hanem újra is éljük az ünnepre okot adó eseményt minden egyes alkalommal. Tisri hónapjában az Isten és a zsidó nép s Isten és a világ közötti különleges kapcsolat kialakulását éljük újra. Ahhoz, hogy ennek megfelelő méltósággal tudjunk ünnepelni, fel kell rá készülnünk, s erre a felkészülésre hivatott Elul hónapja.

Rosh Hasana-kor újra elfogadjuk Isten Királyságát, s azt, hogy amikor a teljes teremtést elbírálja a Mindenható, akkor elbírálja az univerzumot is annak minden teremtményével együtt.

Yom Kippur az a nap, amikor Isten megbocsát nekünk minden vétkünkért, amit az elmúlt évben elkövettünk. Szukkot és Szimhat Tóra pedig már örömünnep, a felhőtlen boldogságot ünnepeljük, amit a Teremtővel megújított kapcsolat jelent.

Mint láthatjuk, nagyon fontos és lényeges, hogy megfelelően felkészüljünk az ítéletle, hogy megérdemeljük a megbocsájtást és hogy őszintén tudjuk értékelni a kapcsolat megújítását. Szükség van hát Elul hónapjára ahhoz, hogy megfelelően fel tudjunk készülni.



Selichot

“Dávid király teljesen öszeomlott, amikor prófétaszerűen előre látta a Szentély elpusztulását és az áldozati állatok megsebzését. Megkérdezte hát Istent, hogyan tuják a zsidók majd jóvátenni bűneiket. S Isten azt válaszolta neki, hogy össze kell majd gyűlniük egységben az Ő színe előtt, s együtt meg kell vallaniuk bűneiket és el kell mondaniuk a Selichot imát, s akkor imáik majd meghallgatásra találnak.”

Ahogy egyre közeledik az új év s a fő ünnepek, készülődésünk nagy sebességre kapcsol. Pár nappal Rosh Hasana előtt elkezdjük mondani a Selichot imát, ami a bűnbánás imája. Hosszú imasorozat ez, aki tud héberül olvasni, itt megtekintheti.

Askenázi szokás szerint szombat este, éjfél után modják az elsőt és legalább négy napon át minden nap el kell mondani. Emiatt ha Rosh Hasana első napja csütörtökre vagy Shabbatra esik, akkor a Selichot a Rosh Hasanát közvetlenül megelőző Shabbatkor kezdődik, ha pedig keddre vagy szerdára, akkor nagyjából másfél héttel az új év előtt.

Szefárd szokás szerint Elul hónapjának minden egyes napján elmondják ezen imát.

Fontos, hogy zsinagógában imádkozzuk ezt el, mert vannak olyan részei, amiket csak minyen (minimum 10 felnőtt zsidó férfi) előtt lehet elimádkozni.

Sok zsidó közösségben ezt az imát a 10 bűnbánó nap alatt is elmondják (ez a Rosh Hasana és Yom Kippur közötti időszak).



Rosh Hasanát megelőző nap

Rosh Hasanát megelőző napon az Istentiszteleteken kihagyjuk az imák megbánást tartalmazó részeit, mivel biztosak vagyunk abban, hogy ennyi készülés után a jók könyvébe fogunk kerülni, s magabiztosságunk távol tartja a sátánt is.

Ezen a napon elvégezzük a Hatarat Nedarim ceremóniáját is, ami a be nem tartott ígéreteket teszi semmissé és így nem lesz bűnünk az ígéret be nem tartása. Közösségenként változik hogy hány ember előtt kell elvégezni.

Szokás ilyenkor Mikvába is elmenni, férfiaknak és nőknek egyaránt.

Néhányaknál az a szokás, hogy új kést vesznek ezen a napon. Ennek a következő a háttere: Bár Isten egy, és mindent ő irányít, van egy csoportnyni angyal, akik végrehajtják utasításait. Chatach-nak hívják azt az angyalt, aki a megélhetésért felel. S a chatach szó azt jelenti szó szerint, hogy vágni.

Az ünnepet megelőző nap az a legjobb, ha minden szabad pillanatunkat Zsoltárok mondásával töltjük. S a legjobb, ha Rosh Hasana mindkét napján minden szabad időnket ennek szenteljük.

Elul hónapja

Elul 2009-ben augusztus 21-szeptember 18. közé esik.

Elul a zsidó év utolsó hónapja. Mint ilyen, hagyományosan ez a hónap szolgál arra, hogy kiértékeljük spirituális fejlődésünket az elmúlt év során és számba vegyük, mi az, amit még nem sikerült elérnünk. Ebben a hónapban készülünk fel az “Istenfélelem” jegyében telő, hamarosan beköszöntő ünnepekre, Rosh Hasanára és Yom Kippur-ra. Elul az “Isteni Kegyelem és Megbocsájtás” hónapja. A lehető legjobb alkalom arra, hogy ismét Isten felé forduljunk, imádkozzunk, adakozzunk és elmélyítsük más zsidók iránt érzett szeretetünket (Ahavat Yisrael). Tesszük mindezt azért, hogy közelebb kerüljünk Istenhez.

Elul minden egyes napján megfújjuk a sófárt, kivéve a Shabbatokat és Elul utolsó napját. Ennek az a jelentősége, hogy felhívja figyelmünket a bűnbánat fontosságára.

Ha levelet írunk vagy találkozunk valakivel, akkor minden esetben megáldjuk a másikat azzal, hogy leírjuk vagy elmondjuk a következő mondatot: Ketivah vachatimah tovah, ami azt jelenti: “Kívánom, hogy a jók könyvébe kerülj.”

Elul hónapja kiváló arra is, hogy tfilinünket és mezüzénket elvigyük egy arra hivatott emberhez megnézetni, hogy kóser-e még.

Av 15.







Idén Augusztus 5-re esik. Kétségkívül ez az egyik legrejtélyesebb ünnep a zsidó vallásban. A Shulchan Aruch (“Zsidó Törvénykönyv”) nem ír elő semmilyen szokást, hagyományt erre a napra, csak annyit, hogy növelni kell a Tóra tanulására szánt időt ettől a naptól kezdve, mert ekkortól lesznek egyre hosszabbak az éjszakák, s az éjszaka a tanulásé.

A Talmudban azt olvashatjuk, hogy “Jeruzsálem leányai szőlősökben táncoltak” ezen a napon, s “akinek nem volt felesége, odament”, hogy találjon magának menyasszonyt. A Talmud szerint ez a fesztivál az év legnagyobb ünnepe, Yom Kippur pedig csak a második helyet érdemli.

Nem is lehet más ez a nap, mint rejtély, hiszen ez a nap Av tragikus hónapjának “teliholdja”, s mégis ez a Majdani Megváltás ünnepe. Megváltatlan lelkünk pedig nem tudhatja, mikor lesz a Megváltás.

Shabbat-i év

Hat napon át dolgozunk, s a hetedik, Shabbat, az Istennek áldozott nap. Ez a nap arra való, hogy spirituálisan feltöltődjünk és elmélyítsük kapcsolatunkat a teremtővel.

Ugyanerre a mintára minden hetedik év szent. A Shabbat-i év teljességében arra szolgál, hogy erősítsük kötődésünket Istenhez és kifejezetten tökéletesítsük mindenhatóságába vetett hitünket. A tavalyi év (5768. [2007. szeptember 13-2008. szeptember 29.]) ilyen volt.

Shabbat-i évben a hitelezőknek el kell engedniük az adósságot. Ebben az évben nem művelünk földet. Ami mégis megterem, az köztulajdonnak minősül és bárki szabadon elviheti.

Ez az év ugyanis nem a testi szükségletek, anyagi javak jegyében telik, hanem a spiritualitás jegyében.

Hakhel

Vannak a zsidó naptárban speciális évek. Az egyik ilyen évről már írtam. Minden 28 évben ugyanis ugyanazt a helyet foglalja el a nap az univerzumban, amit akkor foglalt, amikor megteremtette Isten. Ezt az ünnepet hívjuk Birkat Hachamah-nak, s emiatt speciális minden 28-ik év.

Még két ilyen speciális év van, az egyik a Shabbat-i év, a másik pedig a Hakhel. Először a Hakhel-ről írok, mert éppen Hakhel évében vagyunk. Egy későbbi bejegyzésben pedig a Shabbat-i évet ismertetem meg minden kedves olvasómmal.

Röviden a zsidó egység éve ez és mindig a Shabbat-i évet követi.

Utazzunk vissza a múltba, s képzeljük magunk elé a jelenetet:

Zsidók milliói, férfiak és nők, csecsemők és dédanyjaik, bölcsek és tanulók mind összegyűlnek Jeruzsálemben a Templom hegyen. Az óriási tömeg elcsendesedik, amikor Izrael királyi pompába öltözött uralkodója fellép az emelvényre és olvas a Tórából. A nép úgy érzi, újjá született ezáltal és a felolvasás inspirálóan hat rá. Az egység ezen képe és a kiteljesedés igénye egyesül, hogy újraélessze összetartozásuk érzését és helyes irányba orientálja az oly különböző embereket.

Manapság ugyan már elképzelhetetlen, de ez a jelenet minden hét évben megismétlődött az ősi Jeruzsálemben. S amikor a Szentély majd újjáépül, akkor felújításra kerül majd ez a szokás és maga a Messiás fog majd olvasni a Tórából.






És megparancsolá nékik Mózes, mondván: A hetedik esztendő végén, az elengedés esztendejének idejében, a sátorok innepén;

Mikor eljön az egész Izráel, hogy megjelenjék az Úr előtt, a te Istened előtt azon a helyen, a melyet kiválaszt: olvasd fel e törvényt az egész Izráel előtt fülök hallására.

Gyűjtsd egybe a népet, a férfiakat, az asszonyokat, a kicsinyeket és a te jövevényedet…


Az ősi Izraelben minden hetedik év Shabbat-i év volt. Egy teljes éven át állt a gazdaság, mert a farmerek, mezőgazdasági munkások nem foglalkoztak földjeikkel, hanem csak a tanulásra koncentráltak. A Shabbat-i év, mint ahogy azt a következő bejegyzésből látni fogjuk, a tanulás éve, amikor a spiritualitást helyezzük előtérbe és testünk igényei csak másodsorban jönnek.

A Hakhel évében, ami az első a hétéves ciklusban, a nemzet készen áll arra, hogy visszatérjen földet művelni. Először azonban Szukkot második napján, az új év tizenhatodik napján, mindenki összegyűlik a Szentélyben, hogy inspirációt gyűjtsön. Inspirációt ahhoz, hogy legyen erejük segíteni egymást a munkában a következő hat évben.






…a ki a te kapuidon belől van, hogy hallják és tanuljanak, és féljék az Urat, a ti Isteneteket, és tartsák meg és teljesítsék e törvénynek minden ígéjét.


Éljük újra a Sínai hegyi történéseket

Ezt az eseményt ismerjük Hakhel-ként. A hakhel tulajdonképpen azt jelenti, összegyűlni. Ez volt az egyetlen olyan esemény, amihez az összes zsidó jelenlétére szükség volt, hisz Isten ekkor atta át gondoskodón a Tórát.

Mindenkinek fel kell készítenie magát, hogy teljes figyelemmel, nagy átéléssel, megfelelő méltósággal tudja hallgatni a Tórát. Mindenkinek úgy kell tekintenie, mintha magától Istentől hallaná a szavakat.

A régi időkben miután a nép összegyűlt, a király a Szentély udvarán megáldotta a Tórát, melyet maga Mózes írt, majd felolvasott a Deuteronomiumból. Ezt követően pedig elmodott még jónéhány áldást és imádságot.

Manapság azonban másképp zajlik a Hakhel, mivel ez a mitzvah (tórai parancsolat) csak akkor él, ha minden egyes zsidó a Szentföldön tartózkodik. Ma úgy tartjuk ezen évet, hogy több eseményt szervezünk az összetartozás jegyében és bátorítjuk egymást arra, hogy még több időt fordítsunk a Tóra tanulmányozására.

S itt egy hakheli gyerekdal. Szép, fülbemászó a dallama:

Gyerekdal