Izsák (majdnem) feláldozása és Sára halála

Amíg tart a lendületem, gyorsan befejezem Ábrahám életének bemutatását. Elég régen kezdtem el a történetét, itt olvashatjátok az első részt, itt a másodikat, harmadikat, negyediket, ötödiket, hatodikat és végül a hetediket. Innen folytatom ebben a bejegyzésben és még lesz kettő ezen kívül.



Ishmael és anyjának távozása után helyreállt a béke Ábrahám háztartásában. Ám ez nem tartott sokáig, mert Isten újabb próbára akarta tenni Ábrahám hitét. Azt parancsolta neki, hogy áldozza fel neki szeretett fiát, Izsákot égő áldozatként egy hegy tetején, Mória földjén.

Ábrahám nem kezdett vitatkozni. Nem könyörgött, hogy Isten hagyja meg fia életét. Nem tett fel olyan kérdéseket, hogy hogyan lesz majd fia egy nagy nép ősapja, mint ahogy az ígérve volt, ha egyszer fel kell őt áldoznia. Ábrahám egyszerűen csak engedelmeskedett az Isteni parancsnak.

Korán reggel kelt, felnyergelte a szamarát, előkészítette a fát a tűzhöz és elindult Izsákkal és két szolgájával Móriába. Izsák ekkor már 37 éves felnőtt férfi volt, hamar rájött, hogy miért kell neki Móriába mennie az apjával.

Mindkettejüknek erős volt a hite az Örökkévalóban, s végre akarták hajtani a parancsát. Sok akadály gördült az útjukba, de végül harmadik nap elérték Mória hegyét. Itt Isten megmutatta Ábrahámnak, hol építse meg az oltárt és hogyan kötözze rá Izsákot. S ezzel apa és fia felmentek a hegyre.

Miután elkészítette az oltárt és rákötözte Izsákot, Ábrahám felemelte kését, hogy lesújtson vele. Ekkor azonban megjelent egy angyal, és megállította Ábrahám kezét. Elmondta, hogy Isten csak próbára akarta tenni a hitét. Ábrahám ekkor megkönnyebbülten körbenézett, és látott egy kost, ami szarvánál fogva beleakadt egy bokorba. Ezt a kost áldozta fel Ábrahám Istennek Izsák helyett.

Ekkor Isten angyala így szólt Ábrahámhoz:

„És monda: Én magamra esküszöm azt mondja az Úr: mivelhogy e dolgot cselekedéd, és nem kedvezél a te fiadnak, a te egyetlenegyednek: Hogy megáldván megáldalak tégedet, és bőségesen megsokasítom a te magodat mint az ég csillagait, és mint a fövényt, mely a tenger partján van, és a te magod örökség szerint fogja bírni az ő ellenségeinek kapuját. És megáldatnak a te magodban a földnek minden nemzetségei, mivelhogy engedtél az én beszédemnek.”

Boldogsággal telve mentek le a hegyről, melynek aljában csatlakoztak szolgáikhoz. Amilyen gyorsan csak tudtak, siettek vissza Sárához. Ábrahám attól félt, hogy Sára valahogy megtudta, hogy mi célból ment el Izsákkal Móriához, és meg akarta nyugtatni őt, hogy Izsák életben maradt.

Izsák csodálatos megmenekülésének híre megelőzte hazatértét. Sára aggódó anyai szíve szinte sokkot kapott, annyira megörült a hírnek. És ez a szív sajnos nem tudta kezelni ezt a sokkot, Sára belehalt az örömébe és megkönnyebbülésébe. 127 éves volt ekkor.

Ábrahám mélyen meggyászolta felesége elvesztését, s egész népe vele gyászolt. Megvette Makpelá barlangját Hebron mellett, ami Ádám és Éva temetkezési helye is, s itt helyezte Sárát örök nyugalomra.

(a bibliai idézetek a biblia.hu weboldalról származnak)

Makpelá barlangja



Ez a barlang az, ahol Ádám és Éva, valamint mind a 3 ősapánk, 4-ből 3 ősanyánk és Ézsau feje nyugszik. Ősapáink Barlangjának is nevezik.

Ez a barlang a dél-izraeli Hebronban található, neve azt jelenti, „megduplázott”. Egyik oka annak, hogy így nevezték el, az, hogy 4 köztiszteletben álló pár alussza itt örök álmát: Ádám és Éva, Ábrahám és Sára, Izsák és Rebeka valamint Jákob és Lea. Ráhelt, Izsák legkedvesebb feleségét máshol temették el.

A barlang története

Mint ahogy a Teremtés Könyvéből tudhatjuk, Ábrahám időszámításunk előtt 1677-ben megvásárolta ezt a barlangot és az azt körülvevő mezőt, hogy feleségét, Sárát oda temethesse. Ez volt a Szentföld első darabja, ami hivatalosan is a zsidó népé lett.

Mikor Ábrahám meghalt, őt is ide temették. Később pedig fiát, Izsákot és menyét, Rebekát is. Unokája, Jákob pedig megígértette dédunokájával, Józseffel, hogy őt is ide temeti majd. Második felesége, Lea már örök nyugalomra lett itt helyezve Jákob i.e. 1523-ban bekövetkezett halála előtt.

194 évvel később, a kivonulás után egy évvel Káleb volt az első, aki elment a barlanghoz, hogy imádkozzon ott. Azóta nagyon sokan zarándokoltak már el Makpelá barlangjához ugyanezért.

Az i.e. I. században Heródes egy hatalmas és impozáns kőépületet emeltetett a barlang fölé. (Ez az egyetlen Heródes-korabeli épület, ami majdnem 2 méter vastag falaival tökéletes épségben maradt meg az utókornak) Ez alatt az épület alatt nyugszanak Ősapáink és Ősanyáink. i.sz. 1490. körül magát a barlangot lezárták, és a mai napig nem engednek be senkit, csak a fölé emelt épületbe.

Ábrahám másik fiának, Ishmaelnek a leszármazottai, az arabok is szent helyként tartják számon e barlangot. Pontosan nem tudni, hogy mikor, de emeltek a heródesi falak közé egy mecsetet. Ezt a keresztesek 1100-ban elfoglalták, de 100 év sem telt el, és visszaalakították mecsetté.

A XIV. század vége felé a muszlim uralkodók megtiltották a zsidóknak, hogy belépjenek az épületkomplexumba. Mindössze az ötödik lépcsőig mehettek a délkeleti oldalon. Később pedig már csak a hetedikig.

Évszázadokon át volt zsidó közösség Hebronban. Minden generáció tagjai eljártak a barlanghoz imádkozni, még ha csak a hetedik lépcsőig mehettek is. Ezt a közösséget 1929-ben irtották ki az arabok, amikor berontottak a zsidó negyedbe, a maroknyi túlélőt pedig az angol kormány arra kényszerítette, hogy elhagyja a várost.

A hatnapos háború után a barlang ismét izraeli fennhatóság alá került, és eltörölték a korlátozást, miszerint zsidók csak a hetedik lépcsőig mehettek. A zsidók visszaköltöztek Hebron városába és újraépítették a barlangnál található zsinagógát.

Spirituális Jelentősége

A zsidó nép hosszú és fájdalmas történelme során őseink sírjai spirituális oázisként szolgáltak. Ősapáink és Ősanyáink nyughelye ezen legkorábbi időktől kezdve szolgált szent imahelyként.

A Tóra Kálebet említi, aki legkorábban itt imádkozott. Ő annak a 12 felderítőnek az egyike volt, akiket Mózes küldött, hogy nézzenek szét Kánaánban, és vigyenek neki hírt arról, hogy az milyen. Káleb azért akart itt imádkozni, hogy Isten mentse meg a lelkét és ne hagyja, hogy felderítőtársai gonosz cselszövéseinek részesévé váljon ő is.

A mai napig is azért mennek a zsidók szent életű felmenőik sírjához imádkozni, hogy gond, baj esetén Isten segítségét kérjék.

A Zohár szerint Makpelá barlangja nem azért különleges, mert ilyen kaliberű emberek temetkezési helye, hanem azért, mert ez az Édenkert kapuja. Az első ember, Ádám fedezte fel a hely jelentőségét, amikor látta, hogy egy fénysugár árad a helyből. Ezért hát itt ásta meg a barlangot, hogy magának és feleségének, Évának a temetkezési helyéül szolgáljon. S miután Ádámot és Évát eltemették ide, a fényt Isten elrejtette.

Évekkel később Ábrahám megtudta a titkot, amikor véletlen rátalált a barlangra. Úgy döntött, hogy ő is ide akar majd temetkezni, az Édenkert kapujába.

Imáink, főleg ezen a szent helyen, a lelkek kapujában, felébreszthetik apáinkat és anyáinkat, hogy mégegyszer imádkozzanak értünk.

Érdekes Tények

1.
A midrás szerint Ábrahám, aki Hebronban lakott, átélt itt egy természetfeletti csodát. Közvetlen a körülmetélése után három angyalt látott vendégül, akik embernek álcázták magukat. A bárány, amit le akar vágni a tiszteletükre, elrohant előle. Véletlenül talált rá a barlangra amikor üldözőbe vette az állatot. Azonnal ráismert Ádám és Éva sírjára. Gyertyák égtek benne és különleges illat áradt. Ábrahám ekkor látta az Édenkert kapuját.

2.
Magába a barlangba, ami mélyen a föld alatt fekszik, soha senki nem ment be. A legenda úgy tartja, hogy bárki, aki megpróbált lemenni oda, soha nem tért vissza. Az egyetlen ember, akiről tudjuk, hogy járt a barlangban és élve jött ki onnét, az Rabbi Ábrahám Azulai volt, akit „Chesed l’Avraham” néven ismerünk. Nagyjából 300 évvel ezelőtt a török szultán véletlen a barlangba ejtette a kardját. Több katonáját is utánaküldte, hogy felhozzák neki, de egyikük sem tért vissza. Ekkor a szultán felszólította a zsidó lakosságot, hogy jelöljenek ki egy önkéntest, aki lemegy a kardért, mert ha nem, akkor halomra öli őket. Rabbi Azulai felajánlotta, hogy lemegy a barlangba. Amikor visszatért a karddal, a zsidók ünneplésbe kezdtek. Azt ezt követő 7 napon és éjszakán Rabbi Azulai pedig a kabbalát tanította tanítványainak. A hét elteltével pedig meghalt, s a hebroni zsidó temetőben helyezték örök nyugalomra.

3.
A midrás szerint, amikor Jákob meghalt, Ézsau megpróbálta megakadályozni Jákob fiait abban, hogy Makpelá barlangjába temessék apjukat. Amíg Naftali visszarohant Egyiptomba, hogy elhozza a szerződést ami bizonyította, hogy Jákobé a terület, addig Hushim, Jákob süketnéma unokája levágta Ézsau fejét, ami begurult a barlangba és apja, Izsák mellkasán állapodott meg. A mai napig is ide van temetve Ézsau feje.

Manapság

A Wye River Memorandum 1998-ban a palesztinoknak adta a barlang kontrollját, beleértve a délkeleti részét is, ahol Izsák és Rebeka emlékműve található (Ohel Yitzchak). Ez az a terület, ami a barlanghoz vezető egyetlen ismert bejáratot is tartalmazza. Valószínűleg pontosan felette fekszik. Az év legnagyobb részében az épület más részeiben imádkoznak a zsidók, erre a területre csak az év 10, előre meghatározott napján léphetnek. Az egyik ilyen nap az a szombat, amikor az a hetiszakasz van soron, amelyik elmeséli, hogyan vette meg Ábrahám ezt a barlangot. Ezen a szombaton zsidók tízezrei zarándokolnak Hebronba, hogy együtt éjék meg azt.

Turisták számára nyitva áll a barlang egész évben. Izrael nagyobb városaiból menetrendszerű buszjáratok indulnak Kiryat Arbába, a közelben lévő zsidó közösségbe. A buszok ablakai golyóállóak. Sok busz innen továbbviszi az utasait Hebronba és a barlanghoz. Aki gyalog szeretné megtenni az utat Kiryat Arbából Hebronba, annak ajálatos fegyveres kísérőt fogadnia.

Igazán felemelő élmény Hebronban vagy Kiryat Arbában tölteni egy szombatot. A Makpelá barlangjánál tartott pénteki Istentiszteletek hátborzongatóan gyönyörűek. Igazán spirituális élmény a zsidóság legszentebb helyén imádkozni. Akinek szállással kapcsolatos, vagy bármilyen más segítségre lenne szüksége, mert Hebronba akar látogatni, az nyugodtan vegye fel a kapcsolatot az ezen a linkentalálható emberekkel.

Újraindulás

Nagyobb lélgezetvételű szünetem után most láttam elérkezettnek az időt arra, hogy folytassam ezt a blogot. A hamarosan beköszöntő új zsidó év tökéletes alkalmat adott rá. Remélem maradtak még olvasóim, és nem lesz hiába az újrakezdés :)

Mindenkire vonatkozó böjtnapok az 5774/5775-ös zsinagógai évben (2014/2015)

Gedalia böjtje 5775. Tisri 3. (2014. szeptember 28.)*

Yom Kippur 5775. Tisri 10. (2014. október 3-4.)

Assarah b’Tevet 5775. Tevet 10. (2015. január 1.)

Eszter böjtje 5775. Ádár 13. (2015. március 4.)

Shiva Assar B’Tammuz 5775. Tammuz 17. (2015. július 5.)**

Tisha b’Av 5775. Av 9. (2015. július 25-26.)***

*Gedalia böjtje, azaz Tisri 3-a idén a Gergely-naptár szerint szeptember 27-re, Shabbatra esik, ezért a böjtöt egy nappal később tartjuk.

**Tammuz 17 a Gergely-naptár szerint július 4-re esik 2015-ben, ami Shabbat, ezért a böjt 1 nappal később, július 5-én tartandó.

***Av 9-e a Gergely-naptár szerint július 25-re esik 2015-ben, ami Shabbat, ezért a böjt Shabbat kimenetele után kezdődik 25-én este és 26-án sötétedésig tart.

Az 5774/5775-ös zsinagógai év ünnepi naptára (2014/2015)


Elul hónapja 5774. elul 1-29 (2014. augusztus 27- szeptember 24.)
Rosh Hasana 5775. tisri 1-2 (2014. szeptember 24-26)
Yom Kippur 5775. tisri 10. (2014. október 3-4)
Szukkot 5775. tisri 15-21 (2014. október 8-15)
Szimhat Tóra 5775. tisri 22-23 (2014. október 15-17.)
Hanuka 5775. kiszlév 24 - tevet 2 (2014. december 16-24)
Tevet 10. 5775. tevet 10. (2015. január 1.)
Tu B’Shevat 5775. shevat 15. (2015. február 4.)
Purim 5775. ádár 13-15 (2015. március 4-5.)
Pészach 5775. nisszán 14-22 (2015. április 3-11.)
Omer 5775. nisszán 16- sziván 5. (2015. április 5 – május 23.)
Pészach Sheni 5775. ijár 14. (2015. május 3.)
Lag BaOmer 5775. ijár 18. (2015. május 7.)
Shavuot 5775. sziván 5-7 (2015. május 23-25)
Tammuz 17. 5775. tammuz 17. (2015. július 5.)*
A három hét 5775. tammuz 17 – av 9. (2015. július 4-25.)
A kilenc nap 5775. av 1-9 (2015. július 17-25.)
Tisha B’Av 5775. av 9. (2015. július 25-26.)**
Av 15. 5775. av 15. (2015. július 31.)

*Tammuz 17 a Gergely-naptár szerint július 4-re esik 2015-ben, ami Shabbat, ezért a böjt 1 nappal később, július 5-én tartandó.

**Av 9-e a Gergely-naptár szerint július 25-re esik 2015-ben, ami Shabbat, ezért a böjt Shabbat kimenetele után kezdődik 25-én este és 26-án sötétedésig tart.