Az extra shabbati lélek

Shabbatkor köztudottan kapunk egy extra lelket. Ennek megértéséhez azonban meg kell vizsgálnunk lelkünk 3 dimenzióját, a nesémát, a ruachot és a nefesht.

A neséma az agyban lakozik, a ruach a szívben, a nefesh pedig a májhoz kapcsolódik. A nefesh és a ruach, melyek az emberi érzelmekért felelősek, közvetlenül a testhez kapcsolódnak. A neséma azonban nem kapcsolódik 100%-osan a testhez. A neséma és a test az két külön entitás, melyek együtt laknak.

Halálunkkor a neséma elhagyja a testet, a nefesh marad, a ruach pedig ingadozik a két világ között, minden évben Yahrtzeit-kor visszatér a testbe, hogy addig az egy napig lakja.

A nefesh felelős a test fizikai igényeinek kielégítéséért, mint pl. az evés és ivás. A neséma pedig kimondottan csak a spiritualitással foglalkozik. Egy intellektuális lélek a neséma, ami vágyik arra, hogy szolgálhassa a Teremtőjét, s igyekszik megtanítani az embert arra, hogyan tudja életét úgy élni, hogy mindig teljesítse az Isteni akaratot.

A ruach egyfolytában közlekedik a nefesh és a neséma között. Hétköznaponként a nefeshez kapcsolódik, Shabbatkor azonban, amikor nincs evilági feladata, elválik a nefeshtől és a nesémához csatlakozik. Így tehát szombaton minden zsidó kap egy ún. “neséma yeterát”, extra lelket. Amikor pedig kimegy a szombat, a ruach visszatér a nefeshez, az extra lélek pedig a mennyekbe.

A Shabbat megtartásának két aspektusa van: kifelé a pihenés napja, befelé azonban a lelkünk egyesítése a Teremtőnkével. Ugyanígy az extra léleknek is két célja van. A külső az, hogy tudatmódosító szerekhez hasonlatosan élesítse érzékelésünket, hogy sokkal többet be tudjunk fogadni a világból, s ezáltal jobban tudjuk élvezni azt. A belső cél pedig az, hogy teljes lelkünkkel a Mindenhatóra tudjunk koncentrálni. A kettő együttes eredményeként sokkal intenzívebben érezzük Isten jelenlétét, főleg az Istentiszteletek alatt. Ez pedig mélyebb megértéshez is vezet, amiből az következik, hogy Tórát tanulni Shabbatkor a legélvezetesebb. A Shabbat ugyanis olyan egyedülálló alkalmat biztosít a Tóra tanulására, amikor anélkül tudjuk tanulmányozni, hogy arra gondolnánk, mit is kapunk érte cserébe. Amikor Shabbatkor merülünk el a Tórában, akkor minden evilági igényünkről elfeledkezünk, s képesek vagyunk addig ismeretlen magasságokba emelni lelkünket, s jobban megérteni a Tórát.

Shabbatkor nyitva áll a Tóra fényének kapuja. A Tóra rejtélyei elkezdenek megvilágosodni, és ez az Isteni Bölcsesség felerősíti az örömérzetet, amely az Istentiszteletek alatt átfolyik ereinkben.

S míg a neséma képes megértetni velünk hét közben a Tóra külső aspektusait, addig az extra lélek segít a Tóra rejtett, mélyebb értelmének megértésében.

A lélek hét fajtája

Amíg állt a Szentély, 7-ágú menóra égett benne. A menóra 7 ága a hét különféle lelket / Isteni tulajdonságot szimbolizálta.

Isten a maga képére teremtette az embert. Ez többek között azt is jelenti, hogy az ember lelkét / tulajdonságait is a sajátjához hasonlatossá tette. 7 middot (Isteni érzelem / tulajdonság) létezik:

Kedvesség
Komolyság
Harmónia
Elszántság
Alázatosság
Megalapozás
Nemesség

Minden emberben jelen van mind a hét tulajdonság, de mindenkinél más a domináns, ami személyre szabja lelkünk Isteni szolgálatát.

A következő tulajdonságok jellemzik az egyes zsidó lélek-típusokat:

Chesed (kedvesség)

Olyan lélek, melyet leginkább a nyugodt és állandó szeretet jellemez. Szinte túlcsordul embertársai iránt érzett szeretete.

Gevurah (komolyság)

Lenyűgözve és izzó szenvedéllyel szolgálja ez a lélek Istent. Nagyon fegyelmezett lélekről van szó, akinek magával és másokkal szemben is magasak az elvárásai.

Tiferet (harmónia)

Ez a lélek tökéletes szintézise a kedvességnek és komolyságnak, mely szintézist a Tóra tanulmányozása által érte el. A Tiferet a részvét képességének forrása is.

Netzach (elszántság)

Olyan lélek, mely állandó harcban áll magával, folyton küzd, de a legvégén győzedelmeskedik.

Hod (alázatosság)

Az a lélek, amelyik példamutatóan átadja teljes önmagát Isten szolgálatának.

Yesod (megalapozás)

Az a lélek, mely egyedülállóan képes intellektuálisan vagy egyéb tekintetben odaadó, stabil kapcsolatokat létrehozni.

Malchut (nemesség)

Az a lélek, mely Teremtőjét fenségesen, méltóságteljesen szolgálja.

A Szentélyben lévő menóra mind a hét ágát ugyanabból az egy aranytömbből faragták. Ez azt hivatott szimbolizálni, hogy bár különféle módokon szolgáljuk Istent, de lényegünket tekintve egyek vagyunk. Bár más megközelítésből, de mindannyiunknak ugyanaz a célja: Teremtőnket szolgálni, és menóraként közvetíteni a fényt a világ felé.

Mi is az a lélek?

Július 19-től háromhetes gyászidőszak veszi kezdetét, amikor a lerombolt Szentélyeket gyászoljuk. Úgy gondolom, hogy ez egy jó alkalom arra, hogy megismertessem veletek, hogy mi is az a lélek és mit tart róla a zsidó vallás. Amikor gyászolunk, akkor általában úgyis jobban fókuszálunk a lelkünkre.

A lélek az önmagunk, az az “én”, aki testünket lakja és azon keresztül cselekszik. Lélek nélkül a test olyan, mint a villanykörte áram nélkül, a számítógép software nélkül vagy egy szkafander az űrhajós nélkül. A lélek által kel életre a test, tesz szert látásra, hallásra, lesz képes gondolkodni és beszélni, tud érezni, lesz akarata és vágyai, személyisége, identitása.

Mindennek van lelke, nem csak az embereknek. Van lelke az állatoknak, növényeknek, még a legutolsó homokszemnek is. Nem pusztán az élethez van szükség lélekre, de magához a létezéshez is. A lélek nem szimplán csak az élet motorja, hanem a létezés értelme és célja is. A lélek az valaminek a belső lényege, mint ahogy egy zeneműnek is a zeneszerző víziója ad életet, a kotta maga csak formába önti a dallamot. Minden egyes lélek Isten azon szándékának kifejezése, hogy meg akarta azt a lelket teremteni, mert célja van vele.

Azonban az emberi lélek a legösszetettebb és legkiemelkedőbb mind közül. 5 szintje van az emberi léleknek:

1. Nefesh (lélek)
2. Ruach (szellem)
3. Neséma (lélegzet)
4. Chayah (élet)
5. Yechidach (egyediség/egyéniség)

A Nefesh az az élet motorja. A Ruach az érzelmeinket jelenti, a tulajdonképpeni személyiségünket. A Neséma az intellektuális énünk. A Chayah felelős az akaratért, vágyakért, elköltelezettségért és hitért. A Yechidach pedig a lélek lényegét jelenti, teremtőjével való egységét, Isten lényegét. Mivel egy ember lelkének a lényege Isten egy kis része, ami bennünk lakik.

A haszid gondolkodók két különféle lélekről beszélnek, amik bennünk laknak. Az állati és az Isteni lélekről. Az állati lélek felelős a mindennapi élet fenntartásáért (lélegzetvétel, étkezés, szaporodás stb), míg az Isteni lélek igyekszik megtalálni a kapcsolatot Teremtőjével. Életünk ennek a két léleknek a versengéséről és együttműködéséről szól. Próbáljuk fizikai igényeinket összehangolni spirituális igényeinkkel. Ezek a lelkek azonban nem egymás mellett, hanem együtt léteznek bennünk. A testünk körülveszi az állati lelket, az állati lelkünk pedig az Isteni lelket. Így az Isteni lélek nem csak az állati léleknek ad életet, hanem testünknek is.

Az Isteni lélek az anyaméhben formálódik meg a testtel együtt, s az állati lélekkel körülvéve, egy fizkiai testtel felszerelkezve jön a világra. S születéskor keletkezik az első konfliktus az Isteni és állati lélek között, amikor a test fizikai igényei felülkerekednek az Isteni lélek igényein.

A lélek fel van szerelve egy iránytűvel és útmutatóval is, hogy segítsen végignavigálni az élet kihívásain, s hogy segítsen megtalálni azt, ami megerősíti Isteni lelkünket. A Tóra az Isteni útmutató ami utasításokat tartalmaz a lélek számára küldetése teljesítéséhez. Ez a lélek eledele. A Tóra tanulásával megemésztjük az Isteni bölcsességet, ami segít leküzdeni a kihívásokat és vele képesek leszünk teljesíteni Isteni küldetésünket.

Ami a mitzvákat illeti (613 Isteni parancsolat a Tórában), az Isteni lélek csak addig tudja végrehajtani őket, amíg egy testet és állati lelket lakik. A szombati gyertyagyújtás, a tfilin felöltése, az adakozás mind-mind Isten jelenlétét hozza el a világba. S épp azért, mert ezeknek a parancsolatoknak a végrehajtásához testre van szükség, ezért ez az egyetlen lehetősége a léleknek arra, hogy teljesítse őket. Ami előtte volt és utána jön, az csak előszó és utószó, a legjelentőségteljesebb pillanatai a léleknek akkor vannak, amikor testben lakik.

A fizikai élet végén a lélek egy tisztán spirituális állapotot vesz fel. Mitzvákat többé már nem tud teljesíteni, de a fizikai élete során végrehajtott Isteni cselekedetek felemelték s lelket olyan magasságokba, amiket el sem érhetett volna fizikai lét nélkül. Ezek a mitzvák olyanok, mint a magok, amiket elültetünk a fizikai világ földjében, majd gondozzuk, növesztjük, szaporítjuk, hogy a végén hatalmasra tudjon nőni. S ha az eltávozott lélek nevében a még élők további mitzvákat hajtanak végre, az még feljebb emeli a lelket.

Legvégül azonban a lélek újraegyesül a testtel. A messiás eljövetele után a halottak életre fognak kelni, s elhozzák az “Elkövetkezendő Világot”, ahol nem lesz többé halál. A mai tökéletlen világot pedig fel fogja váltani egy tökéletes világ, ahol minden a Teremtő tökéletességét és mindenhatóságát fogja tükrözni.