Mi is az a lélek?

Július 19-től háromhetes gyászidőszak veszi kezdetét, amikor a lerombolt Szentélyeket gyászoljuk. Úgy gondolom, hogy ez egy jó alkalom arra, hogy megismertessem veletek, hogy mi is az a lélek és mit tart róla a zsidó vallás. Amikor gyászolunk, akkor általában úgyis jobban fókuszálunk a lelkünkre.

A lélek az önmagunk, az az “én”, aki testünket lakja és azon keresztül cselekszik. Lélek nélkül a test olyan, mint a villanykörte áram nélkül, a számítógép software nélkül vagy egy szkafander az űrhajós nélkül. A lélek által kel életre a test, tesz szert látásra, hallásra, lesz képes gondolkodni és beszélni, tud érezni, lesz akarata és vágyai, személyisége, identitása.

Mindennek van lelke, nem csak az embereknek. Van lelke az állatoknak, növényeknek, még a legutolsó homokszemnek is. Nem pusztán az élethez van szükség lélekre, de magához a létezéshez is. A lélek nem szimplán csak az élet motorja, hanem a létezés értelme és célja is. A lélek az valaminek a belső lényege, mint ahogy egy zeneműnek is a zeneszerző víziója ad életet, a kotta maga csak formába önti a dallamot. Minden egyes lélek Isten azon szándékának kifejezése, hogy meg akarta azt a lelket teremteni, mert célja van vele.

Azonban az emberi lélek a legösszetettebb és legkiemelkedőbb mind közül. 5 szintje van az emberi léleknek:

1. Nefesh (lélek)
2. Ruach (szellem)
3. Neséma (lélegzet)
4. Chayah (élet)
5. Yechidach (egyediség/egyéniség)

A Nefesh az az élet motorja. A Ruach az érzelmeinket jelenti, a tulajdonképpeni személyiségünket. A Neséma az intellektuális énünk. A Chayah felelős az akaratért, vágyakért, elköltelezettségért és hitért. A Yechidach pedig a lélek lényegét jelenti, teremtőjével való egységét, Isten lényegét. Mivel egy ember lelkének a lényege Isten egy kis része, ami bennünk lakik.

A haszid gondolkodók két különféle lélekről beszélnek, amik bennünk laknak. Az állati és az Isteni lélekről. Az állati lélek felelős a mindennapi élet fenntartásáért (lélegzetvétel, étkezés, szaporodás stb), míg az Isteni lélek igyekszik megtalálni a kapcsolatot Teremtőjével. Életünk ennek a két léleknek a versengéséről és együttműködéséről szól. Próbáljuk fizikai igényeinket összehangolni spirituális igényeinkkel. Ezek a lelkek azonban nem egymás mellett, hanem együtt léteznek bennünk. A testünk körülveszi az állati lelket, az állati lelkünk pedig az Isteni lelket. Így az Isteni lélek nem csak az állati léleknek ad életet, hanem testünknek is.

Az Isteni lélek az anyaméhben formálódik meg a testtel együtt, s az állati lélekkel körülvéve, egy fizkiai testtel felszerelkezve jön a világra. S születéskor keletkezik az első konfliktus az Isteni és állati lélek között, amikor a test fizikai igényei felülkerekednek az Isteni lélek igényein.

A lélek fel van szerelve egy iránytűvel és útmutatóval is, hogy segítsen végignavigálni az élet kihívásain, s hogy segítsen megtalálni azt, ami megerősíti Isteni lelkünket. A Tóra az Isteni útmutató ami utasításokat tartalmaz a lélek számára küldetése teljesítéséhez. Ez a lélek eledele. A Tóra tanulásával megemésztjük az Isteni bölcsességet, ami segít leküzdeni a kihívásokat és vele képesek leszünk teljesíteni Isteni küldetésünket.

Ami a mitzvákat illeti (613 Isteni parancsolat a Tórában), az Isteni lélek csak addig tudja végrehajtani őket, amíg egy testet és állati lelket lakik. A szombati gyertyagyújtás, a tfilin felöltése, az adakozás mind-mind Isten jelenlétét hozza el a világba. S épp azért, mert ezeknek a parancsolatoknak a végrehajtásához testre van szükség, ezért ez az egyetlen lehetősége a léleknek arra, hogy teljesítse őket. Ami előtte volt és utána jön, az csak előszó és utószó, a legjelentőségteljesebb pillanatai a léleknek akkor vannak, amikor testben lakik.

A fizikai élet végén a lélek egy tisztán spirituális állapotot vesz fel. Mitzvákat többé már nem tud teljesíteni, de a fizikai élete során végrehajtott Isteni cselekedetek felemelték s lelket olyan magasságokba, amiket el sem érhetett volna fizikai lét nélkül. Ezek a mitzvák olyanok, mint a magok, amiket elültetünk a fizikai világ földjében, majd gondozzuk, növesztjük, szaporítjuk, hogy a végén hatalmasra tudjon nőni. S ha az eltávozott lélek nevében a még élők további mitzvákat hajtanak végre, az még feljebb emeli a lelket.

Legvégül azonban a lélek újraegyesül a testtel. A messiás eljövetele után a halottak életre fognak kelni, s elhozzák az “Elkövetkezendő Világot”, ahol nem lesz többé halál. A mai tökéletlen világot pedig fel fogja váltani egy tökéletes világ, ahol minden a Teremtő tökéletességét és mindenhatóságát fogja tükrözni.