Amíg a zsidók még Rephidimben voltak, az Amalekiták megtámadták őket. Ők Ézsau harcos és vad, fegyverekkel jól felszerelt leszármazottai voltak. Jól kitanulták a háború mesterségét. Ezt a támadást nem provokálták ki a zsidók, az Amalekiták gyáva mód rátámadtak egy fáradt népcsoportra, akik frissen szabadulva szolgaságukból éppen hazájukba igyekeztek.
Mózes egyik tanítványát, Joshuát bízta meg seregének vezetésével, ő maga pedig testvérével, Áronnal és unokaöccsével, Huttal felment egy hegy tetejére és imádkozott, hogy Isten segítse meg őket a küzdelemben. Egy teljes napig tartott a küzdelem, aminek a végén a zsidók legyőzték és mefutamodásra kényszerítették az Amalekitákat.
Isten a győzelem után utasította Mózest, hogy jegyezze le ezt a dicstelen támadást és őrizze meg az örök emlékezetnek. S mivel Amalek minden gonosz megtestesítője, ezért soha nem lehet béke Izrael és Amalek között.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése