Könyvek népe

A Tóra tanulása

A következő módon tanította Mózes a Tórát: Miután megkapta Istentől, megtanította Áronnak. Majd Áron jelenlétében Áron fiainak. Majd Áronnak és fiainak jelenlétében a 70 idősnek. S végül mindezen tanítványok jelenlétében a teljes népnek.

Ezt követően megismételték a ciklust. Ezúttal Áron volt a tanító. Aztán később a fiai, még később pedig az idősek. Ennek a folyamatnak az lett az eredménye, hogy mindenki négyszer hallotta a Tórát gyors egymásutánban, s ezért fejükbe vésődött tartalma.

A 40 éves sivatagi vándorlás végén, halála előtt 5 héttel Mózes még egyszer, utoljára elismételte a Tórát Izrael gyermekeinek, s még egyszer alaposan elmagyarázta. Mózes 5 könyvben írta le, ahogy Isten diktálta neki.

13 példányban írták le a Tórát, Izrael mind a 12 törzse kapott egyet, egy pedig a Tóraszekrényben kapott helyet az imaházban.

613 parancsolat

A Tóra 613 parancsolatot tartalmaz. 248 utasítást és 365 tiltást. Ezek a parancsolatok adják a zsidó életforma alapját, egyfajta útmutatót a mindennapi élethez. Segít egy őszinte, tiszta, egészséges életet élni, úgy testileg, mint lelkileg.

Ezeket a parancsolatokat két csoportra szokták osztani: az egyik csoport azt tartalmazza, hogyan kell viselkednünk embertársainkkal, a másik csoport pedig az, hogyan kell viselkednünk Istennel.

Az emberekre vonatkozó parancsolatok tartalmazzák az őszinteeség, igazságosság, kedvesség, adakozókészség erényét, amit mindig alkalmaznia kell egy zsidónak.

Teremtőkkel való kapcsolatunk szabályozása pedig kiterjed az Istentiszteletek leírására, az ünnepek taglalására, az étkezés mikéntjére (kóser), s minden egyébre, ami hozzásegíti minket spiritualitásunk kiteljesedéséhez.

A héber naptár

A Tóra 6 munkanapot és egy pihenőnapot, a Shabbatot állapít meg. Minden munka tiltott Shabbatkor, ezt a napot a spirituális életnek, Tóra tanulásnak és imádkozásnak kell szentelni.

A hónapok 29 vagy 30 naposak és holdhónapok, ellentétben a legtöbb nem-zsidó naptárral, amik a nap ciklusát követik. Az első hónap a Nisszán, a tavasz első hónapja, amikor a zsidók felszabadultak a rabszolgaság alól. A zsidó újév viszont Tisri hónapban kezdődik, a hetedik hónapban, mert a zsidó hagyományok szerint ekkor teremtette Isten a világot.

Ünnepek

A két legfontosabb ünnep Rosh Hasana (újév), amit Tisri hónap első és második napján ülünk, és Yom Kippur, a bűnbánat napja, ami Tisri hónap 10-én van. Hasonlóan jelentős ünnep még Pészach, Shavuot és Szukkot. Ez utóbbi 3 ünnep állít emléket a legfontosabb eseményeknek a zsidó történelemben. A felszabadulásnak (Pészach), a Tóraadásnak (Shavuot) és a zsidók 40 éves vándorlásának a sivatagban (Szukkot).

Később még több ünnep került a zsidó naptárba. Purim és Hanuka, és 4 böjt, ami az egykoron Jeruzsálemben állott Szentély pusztulásához és a szétszórattatáshoz kötődik.

Szent nemzet

32 évszázaddal, avagy 26 generációval ezelőtt, amikor a Tórát kaptuk, és azt követően is sok évszázadig az emberek egyfajta anarchiában éltek. Erőszak és erkölcstelenség uralkodott. Sínai hegyénél Izraelt jelölte ki Isten arra, hogy “papok királysága és szent nemzet” legyen, hogy megtanítsa a világnak az igazat a Teremtőről és azt a szabályrendszert, melyet a Teremtő hozott létre, s mely szerint élnie kell mindenkinek az életét.

A Sínai hegyénél a zsidó nép megfogadta, hogy minden körülmények között a Tóra szerint fog élni, hogy jó példával járjon elöl. Az Istennel kötött szövetség értelmében, amely többször is megerősítésre kerül a Tórában, a zsidó nép sorsát az határozza meg, hogy mennyire hisznek Teremtőjükben, hogy mennyire hűek hozzá.

S a messiás eljöveteléig a zsidóságnak kell Isten fényével bevilágítania a világot.