Bálám és Balak

Balak Bálámért küldet

Moab és Midian királyai ősi ellenségek voltak. Viszont az amoriták és bashaniak veresége megrémítette őket, s egyesítették erejüket egy támadásra Izrael gyermekei ellen. Moab frissen választott királyát, Balakot jelölték ki a támadás vezetőjéül. Mikor Balak látta, hogy számottevő túlerő ellenében nyertek a zsidók, úgy gondolta, hogy ennek hátterében csakis varázslat állhat. S ebből arra következtetett, hogy csak egy, az övéknél erősebb varázslattal győzhetők le a zsidók.

Ezért hát Balak Bálámért küldetett, aki az akkori idők legnagyobb varázslója volt, s megkérte, hogy átkozza meg Izrael gyermekeit. Bálám azonban tudta, hogy nem tehet semmit Isten akarata ellen, s erről tájékoztatta is Balak küldötteit. Annak ellenére tette ezt, hogy maga is gyűlölte a zsidókat és szívesen mészárolta volna le őket.

Balak azonban megingathatatlan volt. Küldött egy hercegekből álló delegációt Bálámhoz, még több aranyat és ezüstöt ígérve. Bálám pedig rangjuknak megfelelően fogadta a küldötteket. S elmondta, hogy akkor sem tehetne semmit Isten akarata ellen, ha Balak egy teljes kastélynyi aranyat és ezüstöt ajánlana érte. Viszont arra kérte a delegációt, hogy maradjanak éjszakára, mert csak éjszaka szokott isteni sugallatot kapni.

Ezen az éjjelen pedig bálám azt a sugallatot kapta, hogy menjen el a küldöttekkel, de csak azok a szavak hagyhatják el száját, amit Isten ad szájába.

Bálám szamara

Bálám korán kelt reggel és felnyergelte szamarát, hogy elinduljon Moab hercegeivel. Isten viszont mérges volt Bálámra, amiért ilyen lelkesen akart ártani a zsidóknak, ezért küldött egy angyalt kivont karddal, hogy elállja útját. A szamár látta az angyalt, és ki akarta kerülni, ezért letért az útról. Bálám viszont, aki nem látta az angyalt, mérges lett a szamárra és a vesszőjével megverte a szamarat, hogy térjen vissza az útra. Egy kicsivel később egy szőlőskert kerítéssel szegélyezett szűk útján ismét elállta az angyal az utat. A szamár megpróbálta a falhoz húzódva kikerülni őt, s ezzel becsípte Bálám lábát a kerítés és a saját oldala közé. Bálám ismét megverte ezért. Harmadjára az angyal teljesen elállta az utat, a szamár pedig lefeküdt és nem volt hajlandó mozdulni. Bálám ezért harmadszorra is megverte. Ekkor Isten felruházta a szamarat a beszéd képességével, s a szamár meg is kérdezte, miért veri őt Bálám. Bálám ugyan elcsodálkozott, hogy a szamara beszél, de azt válaszolta, hogy meg is ölte volna őt, ha lenne kardja. Ebben a pillanatban Isten felnyitotta Bálám szemét, s ő meglátta az angyalt a kivont karddal. S az angyal elmondta, hogy ő állta el az útját, és Bálám igazságtalanul verte meg a szamarát. Bálám bocsántot kért, s mondta, hogy nem tudta, hogy Isten nem akarta, hogy menjen. Kész volt hazatérni, de az angyal azt mondta, hogy folytassa csak az útját, de tartsa észben, hogy csak azt mondhatja, amit Isten ad a szájába.

Bálám áldásai

Balak a Baalnak szentelt hegyre vezette Bálámot, s ott 7 oltárt építettek. Mind a 7 oltáron feláldoztak egy-egy ökröt és kost. Ezt követően Bálám egy félreeső helyre vonult, ahol várta az isteni sugallatot. S mikor megérkezett a sugallat, visszament Balakhoz, de átok helyett csak áldás jött ki a száján, és nem győzte dícsérni Izrael népét. Ez háromszor ismétlődött egymás után, s Balak nagyon mérges lett rá emiatt.

Bálám csak azt a tanácsot tudta adni, hogy csábítsák bűnre az izraelieket, mert Isten csak akkor sújt le saját népére, ha azok bűnt követnek el. Ennek értelmében Moab és Midian királya szervezett egy ünnepséget bálványaik imádásának, s meghívták a zsidókat, hogy csatlakozzanak mulatságukhoz. Nagyon sokan belesétáltak a csapdába, s Zimri, a Simeon dinasztia egyik hercege még csak nem is szégyellte, hanem büszkén vállalta tettét.

Pinehas, Isten Dicsőségének bajnoka

Elazar főpap fia, Pinehas, egyike volt azoknak, akik látták Zimri szégyenletes tettét. Buzgóságában, hogy megvédje a Tóra becsületét, dárdát ragadott, és Zimri sátrába lépett. Az alávaló herceget egy midiáni herceg lányának társaságában találta. Egyetlen dárdaszúrással végzett mindkettőjükkel.

Ezzel a bátor tettével Pinehas megállította a csapást, ami elkezdte ölni azokat, akik a midiániak csapdájába estek és bálványt imádtak.

Pinehast Isten megjutalmazta tettéért, örökké tartó papi tisztség lett jutalma és a béke Isteni szövetsége.

A midiániak aljas próbálkozását, hogy bűnre csábítsa az izraelieket, Isten háborúval büntette, melyben nem csak az összes midiáni uralkodó esett el, hanem Bálám is, aki elindította az egész folyamatot.