Joshua (Józsué)

Úgy gondoltam, hogy Joshua (magyarul Józsué, de nekem Joshuaként jobban tetszik a neve :) ) is megérdemel egy bejegyzést, tekintve, hogy ő vezette be végül az Izraelieket az Ígéret földjére.

Egyiptomban született a zsidó naptár szerinti 2406-ik évben (i.e. 1355.). Eredeti neve Hosea ben Nun volt. Csakúgy, mint Mózest, őt is elrejtették a Nílusban a születése után, hogy túlélje a fáraó rendeletét, miszerint a zsidó kisfiúkat vízbe kellett fojtani.

Negyven évig ő volt Mózes leghűségesebb tanítványa.

I.e. 1312-ben egyike volt a 12 felderítőnek, akiket Mózes Kánaánba küldött, hogy felmérjék, milyen is a föld. Ekkor adta hozzá Mózes a yud héber betűt Hosea nevéhez, ezzel Joshuára módosítva, ami azt jelenti, “Isten megment”.

Joshua volt azon két küldött egyike, akik pozitív és bátorító jelentést hoztak az Ígéret földjéről, és megpróbálta a többi 10 kém negatív jelentését ellensúlyozni, s eltántorítani őket attól, hogy lebeszéljék az izraelieket a föld meghódításáról.

I.e. 1273-ban, Mózes halálakor ő vette át a zsidó nép vezetését. Vezetésével átlépték a Jordánt abban az évben Nisszán hónap 10-én. Hét even keresztül küzdött az Ígéret földjéért, legyőzött 31 királyt, s ezzel megszerezte a Jordántól nyugatra eső területeket. A keleti területeket még Mózes szerezte meg nem sokkal a halála előtt.

Az ezt követő 7 évben pedig a terület 12 törzs közötti felosztását igazgatta. Minden családnak kijelölt egy darabka földet.

Ezen munkájának végeztével hunyt el 110 évesen, Nisszán hónap 26-án 2516-ban (i.e. 1245).

Nem csupán harcos volt Joshua, hanem a második szem abban a láncban, amelynek feladata a Tóra továbbadása. Mózes Istentől kapta a Tórát, Joshua pedig Mózestől, s az őt követő bíráknak adta tovább.