Vissza a gyökerekhez

Minden egyes zsidó nő ősanyáink, Sára, Rebeka, Ráhel és Lea leszármazottja. Fontos, hogy minden zsidó nő emlékezzen gyökereire. Ha természetből vett analógiával élünk, egy növénynek is a gyökér a legfontosabb része. A gyökér táplálja az életet. A magot is, a fiatal növényt is, és a már kifejlett növényt is táplálja, felveszi a fontos tápanyagokat, a vizet a földből, hogy egészséges lehessen a növény. S míg a gyökérnek saját magáról is gondoskodnia kell, elsődleges feladata mégis a növény táplálása, fejlődésének biztosítása. S annak biztosítása, hogy a növény gyümölcsöt hozzon, s később minden évben újabb gyümölcs teremjen. S ugyanakkor a gyökér biztos alapot ad a növénynek, hogy erős szelek és más behatások ne sodorhassák el.

Fontos megértenünk ezt az alapfunkcióját egy fizikai gyökérnek ahhoz, hogy spirituális gyökereinket értelmezni tudjuk. Elsődleges gyökereink apai ágon ősapáink, Ábrahám, Izsák és Jákob. Anyai ágon pedig ősanyáink, Sára, Rebeka, Ráhel és Lea. Ők építették meg Izrael házát és mindannyian olyan értékekkel járultak hozzá, amiket egyesítve megkaptuk az egyedi karakterét népünknek.





Ábrahám volt az első zsidó, és ahogy a Biblia írja “Az Egyetlen”. Azért egyetlen, mert abban a korban, amiben élt, mindenki a politeizmust és bálványimádatot hirdette, s ő volt az egyetlen, aki mindezzel szembeszállva egyetlen Istent hirdetett. Gyermekei, a zsidók, még most is egyedien viszik tovább munkásságát – kis közösségként egy nagyon sok Istent hirdető világban. Tőle örököltük és belőle merítjük az erőt, hogy önfeláldozóak tudjunk lenni, s hogy minden áron továbbadhassuk hagyományainkat gyermekeinknek. Hiszen Ábrahám legnagyobb erénye az volt, hogy elkötelezettsége és odaadása révén követni akarta és tudta Istent.

Azzal, hogy ősapáinkra úgy tekintünk, mint gyökereinkre, hagyományaink egy másik fontos feladatát is leírják a gyökereknek, ami túlmutat a szülői szerepkörön. A gyerekek ugyanis nem függenek olyan módon szüleiktől, mint a gyümölcs. A gyerekek elmehetnek szüleik közeléből, elköltözhetnek a szülői házból és azután is biztosított a túlélésük, hogy szüleik elhaláloznak. A növény esetében pedig mint tudjuk ez nem igaz. A növénynek szüksége van a gyökerére ahhoz, hogy túléljen, mert a gyökér biztosítja az élethez szükséges feltételeket. Ugyanígy ősapáink és ősanyáink szilárd elveinek táplálnia kell spirituális gyökereinket nap mint nap.

Minden egyes zsidónak tudatában kell lennie, hogy szerves részét képezi annak a “gyökérrendszernek”, ami ősapáinkkal és ősanyáinkkal kezdődött és él még a mai napig is.





Sajnos azonban vannak zsidók, akik valami miatt nincsenek ennek tudatában és gyökereik annyira elgyengültek, hogy a legkisebb szellő is kitépheti. Épp ezért az egészséges gyökerek feladata, hogy keményebben dolgozzanak és újraélesszék és erősítsék a többieket, segítsenek megtalálni identitásukat és segítsenek visszahelyezni őket a rendszerbe.

Ebben az életmentő munkában a zsidó nőnek van a legnagyobb szerepe, mivel ő az otthon lelke, aki meghatározza az otthon atmoszféráját és a gyerekek jövőjét.

S ugyanebből kifolyólag nincs nagyobb megtiszteltetés egy zsidó lány számára, mint felkészülni erre a szerepre, hogy ősanyáinkhoz méltó háztartást vezethessen majdan. Ez egy kettős folyamat. Egyfelől a saját épülését kell szem előtt tartania, másfelől pedig zsidóságunk fennmaradását. Ez utóbbit legjobban a már említett kóserság, gyertyagyújtás és a család tisztaságára vonatkozó törvények által tudja elérni.





S végül, hogy kiteljesítsük a gyökér-analógiát, mint ahogy a gyökér esetében is a feladata a fontos, nem a kinézete, úgy a zsidó anyák és lányok áldozatos munkája is sokkal fontosabb annál, mint ennek külső megjelenései. Egy olyan világban, ahol szinte mindent a divat irányít, anyáink és lányaink nem törődnek azzal, hogy mit szólnak a szomszédaik a Tóra irányelvei szerint kialakított lakásukhoz vagy a szintén ezen elvek által kiválasztott ruhákhoz. Ha ódivatúnak is számít mindez, büszkeséggel tölti el őket a tudat, hogy egy erős gyökerű nemzet identitását őrzik ezáltal.

S végül egy nagyon szép gondolatot szeretnék idézni a zsidó gazdagságról.

Sem az ingatlan, sem a pénz nem jelent igazi zsidó gazdagságot. Az igazi, örökké tartó gazdagság az a Tóra törvényeinek maradéktalan betartása, s micvák teljesítése, s olyan gyerekek világra hozatala, akik gyermekeiket ugyanebben a szellemben nevelik majd.