Chag Sameach

Pészach 2010. (5770.)

Pészach össszetett, sokrétű, bonyolult ünnep. Szeretném kicsit átláthatóbbá tenni ezzel az összefoglaló bejegyzéssel. Csak a linkre kell kattintania annak, akit bővebben érdekel az adott kategória.

Takarítás Pészach előtt

Bevásárlás Pészachra

Egy-két szó arról, mit is ünneplünk, és a Széder este dióhéjban

A 2010-es (5770-es) Pészachi naptár

A Széder tál

A Széder este menete

Receptek Pészachra

Yom Tov

A 2010-es Pészachi naptár (5770. Nisszán 13-23 – 2010. március 28- április 7.)

Repül az idő, s már megint lassan itt van Pészach. Minden zsidó háztartásban bőszen folyik a takarítás, hogy minden készen álljon az első Széder estére, ami idén, 2010-ben, március 29-re esik.

Lássuk hát az idei Pészachi “menetrendet”. Amit a gyertyagyújtási időpontokhoz tudnia kell annak, aki nem beszél angolul: a “Select a country” legördülő menüsorban Hungary jelenti Magyarországot. A “Select a city” kifejezés azt jelenti, hogy “válasszon ki egy várost”, ami egyszerű, mert csak Budapest van a menüsorban. Ezt követően a “go” feliratú gombot kell megnyomni. A megjelenő táblázatban pedig a következők találhatók:

Alot Hashachar (dawn) "Firstborn" Fast Begins

Hajnal, az elsőszülöttek böjtje megkezdődik

Earliest Tallit and Tefillin

A talesz és tfilin legkorábbi felöltésének időpontja

Netz Hachamah (sunrise)

Napkelte

Latest Shema

A legutolsó Shema

Zman Tefillah

Finish Eating Chametz before

Ezt az időpontot megelőzően kell befejezni a chametz (kovászos) fogyasztását

Sell and Burn Chametz before

Ezt az időpontot megelőzően kell eladni és elégetni a chametzot (kovászosat)

Chatzot (midday)

Dél

Minchah Gedolah (earliest Minchah)

A legkorábbi mincha

Minchah Ketanah

Plag Haminchah

Candle Lighting

Gyertyagyújtás

Shkiah (sunset)

Napnyugta

Tzeit Hakochovim (nightfall)

Sötétedés

Bedikat Chametz (Search for Chametz)

Chametz (kovász) keresés

Chatzot (midnight)

Éjfél

Sha'ah Zemanit (proportional hour)

Arányos óra

ÉS AKKOR ENNYI BEVEZETŐ UTÁN LÁSSUK A NAPTÁRT :)


2010. március 28. vasárnap (5770. Nisszán 13.)

Ez az első Széder estét megelőző nap. Győződjünk meg arról, hogy eladtuk az összes kovászos ételünket és italunkat.

Sötétedés után homecoljunk. A kovászkeresés előtt mondjuk el az áldást, utána pedig nyilvánítsuk semmissé az esetleg véletlenül megmaradt kovászt (Kol Chamira). A pontos időpontok itt találhatók.

2010. március 29. hétfő (5770. Nisszán 14.)

Ez a Pészachot megelőző nap, s az első Széder este napja.

Ekkor van az elsőszülöttek böjtje. Ahhoz, hogy egy elsőszülöttnek ne kelljen böjtölnie, részt kell vennie egy olyan étkezésen, ami egy parancsolat teljesítéséhez kapcsolódik, mint amilyen mondjuk a reggeli imádságot követő étkezés ezen a napon a zsinagógában.

Ezen a reggelen van az utolsó lehetőség eladni és megsemmisíteni a tulajdonunkban lévő kovászos ételeket/italokat. S ne felejtsük el időben abbahagyni a kovászos ételek fogyasztását. A pontos időpontért kattintsunk ide.

Égessük el a még meglévő, el nem adott kovászosat. A pontos időpontért kattintsunk ide.

A délutáni Mincha imáknál szokás elmondani a Pészachi Áldozat bemutatására kötelező parancsolatot is.

Ezen az estén kell elmondani a Pészachi gyertyákra az áldásokat, melyek a következők:

BA-RUCH A-TAH ADO-NAI E-LO-HE-NU ME-LECH HA-OLAM ASHER KID-E-SHA-NU BE-MITZ-VO-TAV VETZI-VA-NU LE-HAD-LIK NER SHEL YOM TOV.

azaz

Áldott légy Örökkévaló Urunk, a Világ Királya, ki megszenteltél bennünket törvényeiddel és megparancsoltad a gyertyák meggyújtását Yom Tov-kor.

BA-RUCH A-TAH ADO-NAI E-LO-HE-NU ME-LECH HA-OLAM SHE-HECHE-YA-NU VE-KI-YE-MA-NU VE-HIGI-A-NU LIZ-MAN HA-ZEH.

azaz

Áldott légy Örökkévaló Urunk, a Világ Királya, ki megteremtettél bennünket, tápláltál minket és megengedted, hogy megérjük ezt a napot.

A gyertyagyújtás időpontjai itt találhatók.

Ezen az estén van az első Széder, amiről összefoglalót itt olvashat róla az érdeklődő, bővebben pedig ezen a linken tájékozódhat róla. Az első Széder estét egyébként úgy is szokták emlegetni az Exodus alapján, mint az “Őrködés éjjelét” (Leil Shimurim).

2010. március 30. kedd (5770. Nisszán 15.)

A reggeli imádság keretében kivesznek két Tórát is a Tóraszekrényből, s felolvassák belőle az Exodus és a Számok egyes részeit, s a Haftorából is az ide vonatkozó részeket.

Elimádkozzuk az imát a harmatért és esőért, s ezt egész Szukkotot követő napig megtesszük.

A rabbi megáldja a gyülekezetet majd egy ünnepi ebéd következik.

Ez az Omer számlálás kezdő napja, azaz Omer első napja. Az Omer időszaka 49 nap, az ötvenedik nap Shavuot, a Tóraadás ünnepe. Omer az az időszak amikor lelkünket “fejlesztjük” és saját “belső” Egyiptomunkból eljutunk a Sínai hegyig, s készek leszünk a Tóra bölcsességének befogadására.

Sötétedés után veszi kezdetét a második Széder este. Egy, még az ünnep előtt meggyújtott láng segítségével gyújtsunk gyertyát, s mondjuk el a következő két áldást:

BA-RUCH A-TAH ADO-NAI E-LO-HE-NU ME-LECH HA-OLAM ASHER KID-E-SHA-NU BE-MITZ-VO-TAV VETZI-VA-NU LE-HAD-LIK NER SHEL YOM TOV.

azaz

Áldott légy Örökkévaló Urunk, a Világ Királya, ki megszenteltél bennünket törvényeiddel és megparancsoltad a gyertyák meggyújtását Yom Tov-kor.

BA-RUCH A-TAH ADO-NAI E-LO-HE-NU ME-LECH HA-OLAM SHE-HECHE-YA-NU VE-KI-YE-MA-NU VE-HIGI-A-NU LIZ-MAN HA-ZEH.

azaz

Áldott légy Örökkévaló Urunk, a Világ Királya, ki megteremtettél bennünket, tápláltál minket és megengedted, hogy megérjük ezt a napot.

A gyertyagyújtás időpontjai itt találhatók.

A második Széder este szokásai ugyanazok, mint az elsőé, összefoglalót itt olvashat róla az érdeklődő, bővebben pedig ezen a linken tájékozódhat róla.

2009. március 31. szerda (5770. Nisszán 16.)

Ez Pészach második napja. A nap a zsinagógában indul a megfelelő imádságokkal az Istentisztelet keretein belül.

A rabbi megáldja a gyülekezetet, s az áldást egy ünnepi ebéd követi.

Sötétedés után végezzük el a Havdalah ceremóniát, de hagyjuk ki belőle a gyertyára és a fűszerekre mondott áldást. A gyertyagyújtás pontos időpontjáért kattintsunk ide.

Pészach közbenső napjait ünnepeljük ezután. Ezt a napot követően egészen az ünnep utolsó előtti napjáig dolgozhatunk (bár nem minden munkát végezhetünk el) és csak Pészachi kóser ételeket fogyaszthatunk. Az ünnep tiszteletére minden nap elfogyasztunk egy pohár bort.

2010. április 1. csütörtök (5770. Nisszán 17.)

Pészach harmadik napja, Chol Hamoed első napja. A kifejezés, Chol Hamoed, szó szerint azt jelenti, hogy hétköznap az ünnep alatt. Ezek azok a fél-ünnepi jellegű napok, amik Pészachkor és Szukkotkor vannak az ünnep kezdete és vége között.

Ezeken a közbenső napokon sok közösségben nem viselnek tfilint az Istentiszteleteken.

Ez Omer harmadik napja.

2009. április 2. péntek (5770. Nisszán 18.)

Pészach negyedik, Chol Hamoed második, Omer negyedik napja.

Sok közösségben szokás, hogy a reggeli imádságokkor nem viselnek a férfiak Tfillint ilyenkor.

A munkát illetően a szokásos hétköznapi életet élhetjük némi korlátozással.

Napnyugta előtt gyújtsuk meg a Shabbati gyertyákat egy már égő lángról és mondjuk el a következő áldást:

BA-RUCH A-TAH ADO-NAI E-LO-HE-NU ME-LECH HA-OLAM ASHER KID-E-SHA-NU BE-MITZ-VO-TAV VETZI-VA-NU LE-HAD-LIK NER SHEL SHA-BBAT KO-DESH.

azaz

Áldott légy Örökkévaló Urunk, a Világ Királya, ki megteremtettél bennünket, tápláltál minket és megparancsoltad a szombati gyertyák meggyújtását.

A gyertyagyújtás pontos időpontjáért kattintsunk ide.

A péntek esti Istentisztelet a Mizmor leDaviddel kezdődik a Lechu Nerannena helyett. Az Amidah után pedig Omer negyedik napját számoljuk.

Élvezzük a nyugodt Shabbati vacsorát Istentisztelet után és természetesen barchesz helyett használjunk maceszt.

2009. április 3. szombat (5770. Nisszán 19.)

Pészach ötödik, Chol Hamoed harmadik, Omer ötödik napja.

A reggeli Istentisztelet a rendes menetrend szerint zajlik, csak az Amidahba szúrjuk be a Yaaleh Veyavo-t.

Az Istentiszteletet ünnepi ebéd követi.

Az esti Amidaht az Atah Chonantanu-val egészítjük ki. Az Amidaht követően Omer ötödik napját számoljuk.

Sötétedés után végedzzük el a Havdalah ceremóniát.

2009. április 4. vasárnap (5770. Nisszán 20.)

Pészach hatodik, Chol Hamoed negyedik, Omer hatodik napja.

A reggeli imádság alatt továbbra sem viselnek a férfiak Tfillint, hisz még mindig tart Pészach. A Tórát is előveszik a Tóraszekrényből Istentisztelet alatt és olvasnak belőle.

Este pedig gyertyát kell gyújtani Pészach hetedik napjának tiszteletére a következő áldás kíséretében:

BA-RUCH A-TAH ADO-NAI E-LO-HE-NU ME-LECH HA-OLAM ASHER KID-E-SHA-NU BE-MITZ-VO-TAV VETZI-VA-NU LE-HAD-LIK NER SHEL YOM TOV.

azaz

Áldott légy Örökkévaló Urunk, a Világ Királya, ki megszenteltél bennünket törvényeiddel és megparancsoltad a gyertyák meggyújtását Yom Tov-kor.

Ide kattintva megtalálhatjuk a pontos időpontot a gyertyagyújtáshoz.

Az esti Istentisztelet során az Amidaht követően Omer hatodik napját számoljuk. Ezt egy ünnepi vacsora követi kiddussal együtt.

Sok közösségben szokás ilyenkor fennmaradni egész éjjel és a Tórát tanulmányozni, ezzel is tisztelegve a Vörös Tenger kettényitásának csodája előtt. Ugyanis Isten Pészach hetedik napján választotta szét a tengert, amikor őseink kivonultak Egyiptomból.

2010. április 5. hétfő (5770. Nisszán 21.)

Pészach hetedik, Omer hetedik napja.

Ezt a napot Shevi’i Shel-nek is nevezik. Ennek a napnak az estéjén nyílt szét a Vörös tenger a zsidók előtt és csaptak össze a hullámok az egyiptomi üldözők feje felett.

A reggeli imádságot követően a rabbi megáldja a gyülekezetet, majd egy ünnepi ebédre kerül sor.

Este gyertyát gyújtunk Pészach nyolcadik napjának tiszteletére egy már meglévő láng segítségével, s a következő áldást mondjuk:

BA-RUCH A-TAH ADO-NAI E-LO-HE-NU ME-LECH HA-OLAM ASHER KID-E-SHA-NU BE-MITZ-VO-TAV VETZI-VA-NU LE-HAD-LIK NER SHEL YOM TOV.

azaz

Áldott légy Örökkévaló Urunk, a Világ Királya, ki megszenteltél bennünket törvényeiddel és megparancsoltad a gyertyák meggyújtását Yom Tov-kor.

Ide kattintva megtalálhatjuk a pontos időpontot a gyertyagyújtáshoz.

Este ünnepi vacsorát eszünk, amit Kiddush előz meg.

2010. április 6. kedd (5770. Nisszán 22.)

Pészach utolsó, Omer nyolcadik napja. Más néven Acharon Shel Pészach.

A reggeli Tóraolvasást követően Yizkor-ra kerül sor. Ez az az ima, amit meghalt szüleink lelkéért szoktak mondani bizonyos ünnepekkor, s ilyenkor azok nem tartózkodhatnak a teremben, akiknek mind a két szülője él. (Szerencsére nekem ki kell jönnöm ekkor.)

A rabbi ezt követően megáldja a gyülekezetet, s az áldást ünnepi ebéd követi.

Ezen az utolsó napon igyekszünk elérni a szabadság legmagasabb fokát, s a végső megváltásra fókuszálunk. Pészachot egy hatalmas ünnepi vacsorával zárjuk, amit a “Messiás Lakomájának” is hívunk. Ez a vacsora napnyugta előtt kezdődik, sötétedés után végződik és megünnepeljük a messiás majdani biztos eljövetelét. A vacsora alatt pedig megiszunk négy pohár bort és természetesen maceszt is eszünk.

A vacsorát követően pedig sort kerítünk a Havdalára, csak kihagyjuk belőle a fűszerekre és a gyertyára mondandó áldást.

Az esti Amidah után Omer nyolcadik napját számoljuk.

A sötétedés beállta a hivatalos vége Pészach ünnepének. Pontos időpontért kattintsunk ide.
Eztán pedig visszavásárolhatunk mindent, ami kovászos.

2010. április 7. szerda (5770. Nisszán 23.)

Ez a nap követi Pészachot. Mint ahogy minden fesztivált követő napot, ezt is Isru Chag-nak hívjuk. Ezen a napon tilos böjtölni.

Parah és Hachodesh

Purimot követően teljes gőzre kapcsol a Pészachra való felkészülés. Ami az otthont illeti, megkezdődik a kovásztalanítás. Ami az zsinagógát illeti, megtoldjuk a Tóraolvasást két speciális Pészach előtti részlettel. A Nisszán hónap elsejét közvetlenül megelőző Shabbatkor a “Hachodesh”, az ezt megelőző héten pedig a “Parah” hangzik el.

Parah

A Parah (Számok könyve 19) Tóra-szakasz részletesen leírja a “Red Heifer” (Vörös Tehén) törvényeit és azt a folyamatot, aminek során megtisztul az az ember, aki rituálisan tisztátalanná vált, amikor kapcsolatba került egy holttesttel.

Amikor még állt a Szentély Jeruzsálemben, minden zsidónak meg kellett tisztulnia ahhoz, hogy bemutathassa a Pészachi áldozatot. Manapság azonban nem tudjuk a Szentéllyel kapcsolatos parancsolatokat szó szerint teljesíteni (tekintve, hogy már nem áll a Szentély), ezért spirituálisan teszünk eleget a parancsolatnak. Méghozzá úgy, hogy tanulunk ezekről a Tórában leírt törvényekről. Ezért hát olvassuk és tanulmányozzuk a Parah-ot a Pészachra való felkészülés során.

Néhány Halachikus hatóság szerint bibliai előírás, hogy ezt a speciális Parah-részletet minden férfi meghallgassa.

A speciális Parah haftorah (Ezékiel 36:13-36) pedig arról értekezik, hogy Isten hogyan ígérte meg, hogy megtisztít minden zsidót, amikor azok majd mind visszatérnek Izrael földjére a messiási érában.

Hachodesh

A Hachodesh Tóraszakasz (Exodus 12:1-20) azt a beszélgetést írja le, ami Isten és Mózes között zajlott Nisszán elsején, két héttel a kivonulást megelőzően. Szó esett a zsidó naptár kialakításáról, a pészachi áldozat bemutatásáról, a maceszről, a keserű fűről és a széderről.

A speciális Hachodesh haftorah (Ezékiel 45:18 - 46:15) egy prófécia arra a pészachi áldozatra vonatkozóan, amit majd a III. Szentélyben fogunk bemutatni.

Sosán Purim

Purimot követő szokásokat is szeretnék bemutatni. Az első ilyen tulajdonképpen még Purimhoz tartozik, de mégis utána van. Tudom, hogy ellentmondásnak tűnik, de mégis így van.

Bizonyos városokban, amiket az ókorban fal vett körül (Jeruzsálem a legjobb példa rá), nem Ádár 14-én, hanem 15-én ünnepelnek. Ez annak az emlékére történik így, hogy Sosán fallal körülvett városában egy nappal tovább tartott a küzdelem, s ott nem 14-én ünnepeltek akkortájt, hanem 15-én. Ezt a napot Sosán Purimnak hívják, s ott is az önfeledt ünneplésé a főszerep, ahol nem ezt a napot ünneplik Purimként.

Kockavetés

Sok tényező szükségeltetett ahhoz, hogy a zsidók túléljék Hámán rendeletét. Nem utolsó sorban közrejátszott az is, hogy Mordecháj böjtre hívta fel a zsidókat és hogy Eszter minden erőfeszítést megtett, hogy megmeneküljenek. S mégis, az ünnep nevéül (ami ugye a lényegét fejezi ki az ünnepnek) egy jelentéktelennek tűnő mozzanatot választottak. Azt a tényt, hogy Hámán sorshúzással döntötte el, hogy melyik napon semmisítsék meg a zsidókat. (A perzsa pur szó sorshúzást jelent) De tulajdonképpen a sorshúzás a leglényegibb eleme a Purimi eseményeknek.

Miért tartott sorshúzást Hámán? Mert meg akarta törni azt az “önindukciós folyamatot”, ami őt és a hozzá hasonlókat sulytotta, mióta a zsidók 1000 évvel azelőtt megjelentek a történelem színpadán. Sok nagy és erős uralkodó próbálta már elpusztítani őket, a fáraótól kezdve Nabuccodonozorig, hogy Hámán saját felmenőjét, Amaleket már ne is említsük. Hámán tudta, hogy a zsidóknak nagy és erős Istenük van, de azt is tudta, hogy van egy olyan kis lüke szokásuk, hogy időről időre megszegik törvényeit. Úgy tűnhetett, hogy csak ki kell várni egy ilyen pillanatot. Ám az utolsó pillanatban a zsidók mindig bűnbánatot gyakoroltak és az Istenük megbocsátott nekik és megmentette őket. Hámán tudta, hogy a zsidók ismét vétkeztek, mert Nabuccodonozor bálványát imádták és mert részt vettek Achasvéros lakomáján. De ki tudja, hogy ez alkalommal mennyi ideig maradnak Istenüktől eltávolodva? Hámán úgy gondolkodzott, hogy ha terveit a zsidók eltévelyedésére alapozza, akkor csak a régi forgatókönyv ismétlődik meg. Egy sokkal egyszerűbb megközelítésben kell vizsgálni a dolgot. Istennek tényleg fontosabb lenne egyik nép a másiknál? Lehetséges, hogy valóban örömmel tölti el a jó cselekedet és haraggal a rossz? Istennek ennél magasabb szinten kell állnia. Lehet, hogy van a valóságnak egy olyan szintje, ahol a jó elnyeri jutalmát, a rossz pedig megkapja méltó büntetését, de egy magasabb síkon ezek nyilvánvalóan értelmetlen dolgok. Azon a szinten egy mindenható Isten nem foglalkozik az anyagi világgal, s a világ legnagyobb birodalmának miniszterelnöke azt tehet a földön egy kis, szétszórt kisebbséggel, amit csak jónak lát. Így tehát Hámán sorsot vet, remélve, hogy “csatlakozni” tud a valóság azon szintjéhez, ahol a jó és a gonosz törvényei megváltoznak, ahhoz a szinthez, amiről úgy gondolta, hogy ott bármi lehetséges, ami annyira mentes minden morális szabálytól, mint egy kocka elvetése.

Amit Hámán nem vett figyelembe, az az, hogy Izrael népe az Isten választott népe. Hogy még az “isteni választás” szintjén is (ami minden logikus követelményen felül áll) meg akarja védeni őket. Isten valójában felül áll az anyagi világ apró-cseprő problémáin, de ő választotta Izraelt saját népévé, és semmi másért, csak azért, mert őket akarta választani.

Egy zsidó tisztában van ezzel lelke legmélyén, még akkor is, ha viselkedése sokszor mást sugall. Emiatt találunk mindig vissza Istenhez, s emiatt bocsát meg Ő nekünk minden esetben.

S ez a lényege Purim csodájának, s annak a csodának is, amit Izrael népének nevezünk.

Fallal körülvett városok

Avagy miért is ünnepel Jeruzsálem egy nappal később.

A zsidók és ellenségeik csatája Perzsia-szerte Ádár hónap 13-án zajlott, s az azt követő napon, Ádár 14-én ünnepeltek a zsidók. A fővárosban, Sosánban azonban sokkal több antiszemita volt, mint másutt, ezért a harcok két napon át tartottak, 13-án és 14-én. Emiatt a győzelmi örömünnepet Sosánban Ádár hónap 15-én ülték.

Amikor eldőlt, hogy Purim ünnepe Ádár 14-én lehet, bölcseink úgy vélték, az a leghelyesebb, ha a sosániak 15-én ünnepelnek, akkor, amikor az eredeti eseményekkor is ünnepeltek a sosáni zsidók. Ezért Ádár 15-ét úgy is emlegetik, hogy Sosán Purim. Sosán városa a mai Irán dél-nyugati részén helyezkedik el.

Azok a városok is 15-én ünnepelnek, melyek fallal voltak körülvéve akkor, amikor a Joshua-vezette izraeliek beléptek Kánaánba. Manapság az egyetlen város, amiről biztosan tudjuk, hogy Joshua idejében fal vette körül, az Jeruzsálem. S a Szent Városban tényleg egy nappal később ünnepelnek. Van jónéhány olyan ősi város Izraelben (pl. Jaffa vagy Tiberias), amelyek esetében nem tudjuk biztosan eldönteni, hogy fal vette-e körül őket Joshua idejében. Ezek a városok két napon át ünnepelnek.

Háromnapos Purim

A “normál” Purim, Ádár 14., sosem eshet Shabbatra. Ádár 15 azonban eshet. Jeruzsálem lakói számára ez egyedülálló jelenséget eredményez. Tripla, avagy háromnapos Purimi ünnepségsorozatot. Sok Purimi mitzvah ugyanis nem teljesíthető Shabbatkor, s ezért három napra osztják el ezeket a mitzvákat. Pénteken reggel és este felolvassák a Megilát, napközben pedig adakoznak a szegényeknek. Szombaton a nap összes Istentiszteletét és étkezés utáni imáját kiegészítik a Purimi V’al Hanissimmel, s a hetiszakasz pedig a Purimról szóló rész a Tórában. Haftóraként pedig elismételjük Saul és Amalek történetét (Ami előző héten elhangzott a Zachor-kor) Vasárnap pedig elküldjük étel ajándékainkat (mishloach manot) és ünnepli lakomát tartunk napközben.

Szolidaritás Jeruzsálemmel

Amikor Jeruzsálemben 3 napos a Purim, igyekezzünk örömteli cselekedetekkel dúsítani a vasárnapunkat. Vidítsuk fel a többi zsidót a Tóra szavaival, a szeretet érzésével, vagy akár étel ajándékkal, szegényeknek való adakozással.