Egy sorsdöntő parti
Minden az ősi Perzsiában kezdődött az i.e. IV. században. A Szentélyt, amely valaha Jeruzsálemben állt, több, mint 50 évvel ezt megelőzően pusztították el, s a zsidók ki voltak szolgáltatva a Perzsa birodalomnak, ami 127 országot foglalt magában.
Achasvéros egy 180 napig tartó ünnepségsorozatot szervezett trónra lépésének harmadik évében. Uralkodását ünnepelte. Ezt követően pedig egy egyhetes partinak volt a házigazdája, amit a fővárosban, Sosánban élőknek szervezett. A nőknek pedig Vásti királyné tartott mulatságot a kastély női szárnyában. A parti hetedik napján Achasvéros már mámoros volt a bortól, s arra utasította Vástit, hogy jelenjen meg ruha nélkül az ünneplő férfiak előtt, hogy mindenki láthassa, milyen szép is ő. Vásti azonban nem tett eleget az utasításnak, ezért Achasvéros tanácsosa, Memuchan, azt a tanácsot adta a királynak, hogy végeztesse ki Vástit, s ő ki is végeztette.
A szépségverseny
Amikor Achavéros haragja alábbhagyott, vágyott egy feleség után. Szolgái azt tanácsolták neki, hogy rendezzen egy szépségversenyt. Hivatalnokok körbejárnák az országot, s a szép hölgyeket mind meghívnák, s aki elnyeri a király tetszését, az lenne az új királyné.
A zsidók vezetője akkortájt egy sosáni férfi, Mordecháj volt. Volt egy unokatestvére, Eszter, aki még fiatalon árva lett. Mordecháj saját lányaként nevelte fel. S habár Eszternek semmi kedve nem volt ahhoz, hogy királyné legyen, erővel a király háremébe vitték, hogy részt vegyen a versenyben. Míg mindenki más igyekezett minél szebbé és kívánatosabbá varázsolni magát parfümökkel és krémekkel, Eszter semmit nem csinált. Istennek azonban más tervei voltak. Amikor Eszter megjelent a király előtt, azonmód megtetszett Achasvérosnak, s ő lett Perzsia új királynéja. Mordecháj utasítására azonban nem mondta el, hogy ő zsidó. Még a királynak sem.
Mordecháj életet ment
Nem sokkal azután, hogy Eszterből királyné lett, Mordecháj meghallotta, ahogy a király két kincstárnoka azt tervezgette, hogyan követnek majd el merényletet a király ellen. Mordecháj feljelentette őket, a két árulót pedig felakasztották.
Az antiszemita miniszterelnök
Mindeközben Achasvéros előléptette Hámán nevű miniszterét miniszterelnökké. Hámán gyűlölte a zsidókat. Mondhatni a génjeiben volt a zsidógyűlölet, hiszen Amalek nemzetségéből származott.
Közvetlen az előléptetése után a király kiadott egy rendeletet, miszerint mindenkinek le kellett borulnia Hámán előtt. Hámán pedig egy nagy bálványt viselt a nyakában. Amikor Mordecháj, a büszke zsidó nem volt hajlandó leborulni előtte, Hámán éktelen haragra gerjedt. Megfogadta, hogy az összes zsidón bosszút áll és kisorsolta, melyik napra is essen tervének kivitelezése. Ez a bizonyos nap a héber naptár szerind Ádár hónap 13-a lett.
Hámán ezt követően felkereste a királyt, és felajánlott neki 10.000 ezüstöt cserébe kiirthassa a zsidó népet. Achasvéros, aki szintén nem szívelhette a zsidókat, azt felelte neki, hogy megtarthatja a pénzt, s azt tehet a zsidókkal, amihez csak kedve van.
Hámán azonmód szét is küldte királyi pecséttel eláttot rendeletét minden provinciába, hogy Ádár hónap 13-án mindenki támadja és ölje meg a zsidókat.
Mordecháj kérése
Mordechájnak tudomására jutott ez a rendelet. Megszaggatta ruháit és zsákruhát öltött. Ezt követően pedig üzenetet küldött Eszternek, hogy próbálja meg elérni a királynál, hogy kegyelmezzen meg népüknek. Eszter azt válaszolta, hogy aki hívatlanul jelenik meg a király színe előtt, annak halálbüntetés jár, kivéve, ha a király kinyújtja felé jogarját. S hogy a király nem kívánta látni őt már 30 napja.
Erre Mordecháj azt válaszolta neki, hogy ne higgye, hogy csak azért, mert a palotában él, elkerülheti a sorsát. Mert ha most csöndben marad, akkor a megváltás máshonnan fog jönni, s ő és nemzetsége oda fog veszni. És ki tudja, hogy nem pont azért lett-e királyné, hogy ebben a helyzetben meg tudja menteni a zsidóságot.
Eszter beleegyezett, hogy találkozzon a királlyal, de arra kérte Mordechájt, hogy gyűjtse egybe a sosáni zsidókat, s böjtöljenek három nap és három éjjel. Ez után a böjt után pedig megkísérti a sorsot, és megpróbál beszélni a királlyal.
Mordecháj eleget tett Eszter kérésének. Összegyűjtötte a sosáni zsidókat (köztük 22000 gyermeket) és három napon át böjtöltek, bánták bűneiket és imádkoztak Istenhez.
Az első lakoma
Eszter, miután három napot böjtölt, királyi ruhát öltött és megjelent Achasvéros előtt. A király azonnal kinyújtotta jogarját felé. Megkérdezte, mi a kívánsága. Eszter azt felelte, hogy szeretné egy kisebb ünnepségre meghívni őt és Hámánt.
A király és Hámán el is mentek a borozgatásra, s Achasvéros ismét megkérdezte, van-e valami kívánsága. Eszter erre azt felelte, hogy igen hálás lenne, ha másnap ismét megjelenne nála a király és Hámán egy újabb kis ünnepségre, s akkor el is mondaná majd, hogy mit szeretne kérni a királytól.
Hámán büszkén és boldogan távozott az őt ért megtiszteltetésnek köszönhetően. Ám a palota bejáratánál összetalálkozott Mordechájjal, aki még mindig nem borult le előtte. Amikor hazaérkezett, felesége és emberei azt tanácsolták neki, hogy állíttasson fel egy bitófát és kérjen engedélyt a királytól, hogy Mordechájt még Ádár 13-a előtt felakasztathassa. Hámán izgatottan fel is állíttatta a bitófát.
A vég kezdete
A álom elkerülte Achasvérost azon az éjjelen. Megkérte hát szolgáit, hogy olvassanak neki a Királyi Krónikákból. Az első történet, ami felolvasásra került, arról szólt, hogy miként mentette meg Mordecháj a király életét, amikor két kincstárnok merényletet tervezett ellene. Achasvéros ekkor megkérdezte, mivel jutalmazták meg Mordechájt e nemes tettéért. Mikor azt a választ kapta, hogy semmivel, akkor lépett be Hámán. Nyomban meg is kérdezte tőle, hogy szerinte mivel kellene megjutalmaznia valakit nemes cselekedetéért. Hámán, mivel biztos volt benne, hogy róla van szó, azt felelte, hogy egy királyi nemesnek királyi ruhába kellene öltöztetnie az illetőt, s egy királyi lovon körbevezetni a városon, miközben valaki a ló előtt haladva hangosan hirdeti, hogy így jutalmazza meg a király az arra érdemeseket.
Achasvérosnak tetszett az ötlet, ki is adta hát az utasítást Hámánnak, hogy öltöztesse fel Mordechájt és vezesse körbe a városon.
Hámánnak nem volt más választása, engedelmeskedett a parancsnak. Miután pedig eleget tett neki, sietett, hogy csatlakozhasson a királyhoz és Eszterhez a második lakomán.
A második lakoma
A kíváncsi Achasvéros megkérdezte Esztert, hogy mi a kívánsága. A következő választ kapta: “Ha elnyertem tetszésedet, s ha elégedettséggel tölt el, akkor hadd legyen életem a jutalmam kérésemért, s a népem összes tagjának is. Mivel halálra és pusztulásra lettem ítélve én és a népem is.” Eztán Eszter megnevezte Hámánt, mint a terv kiagyalóját. A király éktelen haragra gerjedt. S amikor megtudta, hogy Hámán bitófát ácsoltatott, hogy arra akasszák Mordechájt, megparancsolta, hogy arra a bitófára akasszák fel Hámánt.
Fordul a kocka
Azon a napon Hámán minden vagyonát Eszter kapta, Mordechájt pedig kinevezték miniszterelnöknek. Eszter azonban még nem volt elégedett. Bár Hámán halott volt, rendelete meg élt. A perzsa törvények szerint ugyanis ha a király kiadott egy rendeletet, akkor azt nem vonhatta vissza. Ezért hát a király engedélyt adott, hogy megváltoztassák Hámán rendeletét. Az új rendelet megengedte, hogy a zsidók megvédjék magukat elleenségeik ellen. És most, hogy már mindenki tisztában volt azzal, hogy a királyné és a miniszterelnök is zsidó, senki nem akadályozta meg, hogy a zsidók védekezzenek. S a sosáni zsidók nagyon boldogok voltak, és rengeteg ünnepség kezdődött.
A harc
Abban az évben Ádár 13-án a zsidók Perzsiaszerte megvédték magukat azokkal szemben, akik meg akarták ölni őket. Sosánban az áldozatok között volt Hámán 10 fia is. Eszter pedig megkérte Achasvérost, hogy Sosánban egy nappal tovább védekezhessenek, mert még mindig túl sokan vannak, akik meg akarják ölni a zsidókat. A király beleegyezett, és Sosánban egy nappal később, Ádár 15-én ünnepelték győzelmüket.
Megemlékezés
Mordecháj és Eszter létrehoztak egy ünnepet, hogy megemlékezzenek ezekről a csodálatos eseményekről. A zsidók világszerte Ádár 14-én ünneplik Purimot, míg a fallal körülvett városok lakói 15-én. Ez a legvidámabb ünnep a zsidó naptárban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése