A lélek hét fajtája

Amíg állt a Szentély, 7-ágú menóra égett benne. A menóra 7 ága a hét különféle lelket / Isteni tulajdonságot szimbolizálta.

Isten a maga képére teremtette az embert. Ez többek között azt is jelenti, hogy az ember lelkét / tulajdonságait is a sajátjához hasonlatossá tette. 7 middot (Isteni érzelem / tulajdonság) létezik:

Kedvesség
Komolyság
Harmónia
Elszántság
Alázatosság
Megalapozás
Nemesség

Minden emberben jelen van mind a hét tulajdonság, de mindenkinél más a domináns, ami személyre szabja lelkünk Isteni szolgálatát.

A következő tulajdonságok jellemzik az egyes zsidó lélek-típusokat:

Chesed (kedvesség)

Olyan lélek, melyet leginkább a nyugodt és állandó szeretet jellemez. Szinte túlcsordul embertársai iránt érzett szeretete.

Gevurah (komolyság)

Lenyűgözve és izzó szenvedéllyel szolgálja ez a lélek Istent. Nagyon fegyelmezett lélekről van szó, akinek magával és másokkal szemben is magasak az elvárásai.

Tiferet (harmónia)

Ez a lélek tökéletes szintézise a kedvességnek és komolyságnak, mely szintézist a Tóra tanulmányozása által érte el. A Tiferet a részvét képességének forrása is.

Netzach (elszántság)

Olyan lélek, mely állandó harcban áll magával, folyton küzd, de a legvégén győzedelmeskedik.

Hod (alázatosság)

Az a lélek, amelyik példamutatóan átadja teljes önmagát Isten szolgálatának.

Yesod (megalapozás)

Az a lélek, mely egyedülállóan képes intellektuálisan vagy egyéb tekintetben odaadó, stabil kapcsolatokat létrehozni.

Malchut (nemesség)

Az a lélek, mely Teremtőjét fenségesen, méltóságteljesen szolgálja.

A Szentélyben lévő menóra mind a hét ágát ugyanabból az egy aranytömbből faragták. Ez azt hivatott szimbolizálni, hogy bár különféle módokon szolgáljuk Istent, de lényegünket tekintve egyek vagyunk. Bár más megközelítésből, de mindannyiunknak ugyanaz a célja: Teremtőnket szolgálni, és menóraként közvetíteni a fényt a világ felé.

Mi is az a lélek?

Július 19-től háromhetes gyászidőszak veszi kezdetét, amikor a lerombolt Szentélyeket gyászoljuk. Úgy gondolom, hogy ez egy jó alkalom arra, hogy megismertessem veletek, hogy mi is az a lélek és mit tart róla a zsidó vallás. Amikor gyászolunk, akkor általában úgyis jobban fókuszálunk a lelkünkre.

A lélek az önmagunk, az az “én”, aki testünket lakja és azon keresztül cselekszik. Lélek nélkül a test olyan, mint a villanykörte áram nélkül, a számítógép software nélkül vagy egy szkafander az űrhajós nélkül. A lélek által kel életre a test, tesz szert látásra, hallásra, lesz képes gondolkodni és beszélni, tud érezni, lesz akarata és vágyai, személyisége, identitása.

Mindennek van lelke, nem csak az embereknek. Van lelke az állatoknak, növényeknek, még a legutolsó homokszemnek is. Nem pusztán az élethez van szükség lélekre, de magához a létezéshez is. A lélek nem szimplán csak az élet motorja, hanem a létezés értelme és célja is. A lélek az valaminek a belső lényege, mint ahogy egy zeneműnek is a zeneszerző víziója ad életet, a kotta maga csak formába önti a dallamot. Minden egyes lélek Isten azon szándékának kifejezése, hogy meg akarta azt a lelket teremteni, mert célja van vele.

Azonban az emberi lélek a legösszetettebb és legkiemelkedőbb mind közül. 5 szintje van az emberi léleknek:

1. Nefesh (lélek)
2. Ruach (szellem)
3. Neséma (lélegzet)
4. Chayah (élet)
5. Yechidach (egyediség/egyéniség)

A Nefesh az az élet motorja. A Ruach az érzelmeinket jelenti, a tulajdonképpeni személyiségünket. A Neséma az intellektuális énünk. A Chayah felelős az akaratért, vágyakért, elköltelezettségért és hitért. A Yechidach pedig a lélek lényegét jelenti, teremtőjével való egységét, Isten lényegét. Mivel egy ember lelkének a lényege Isten egy kis része, ami bennünk lakik.

A haszid gondolkodók két különféle lélekről beszélnek, amik bennünk laknak. Az állati és az Isteni lélekről. Az állati lélek felelős a mindennapi élet fenntartásáért (lélegzetvétel, étkezés, szaporodás stb), míg az Isteni lélek igyekszik megtalálni a kapcsolatot Teremtőjével. Életünk ennek a két léleknek a versengéséről és együttműködéséről szól. Próbáljuk fizikai igényeinket összehangolni spirituális igényeinkkel. Ezek a lelkek azonban nem egymás mellett, hanem együtt léteznek bennünk. A testünk körülveszi az állati lelket, az állati lelkünk pedig az Isteni lelket. Így az Isteni lélek nem csak az állati léleknek ad életet, hanem testünknek is.

Az Isteni lélek az anyaméhben formálódik meg a testtel együtt, s az állati lélekkel körülvéve, egy fizkiai testtel felszerelkezve jön a világra. S születéskor keletkezik az első konfliktus az Isteni és állati lélek között, amikor a test fizikai igényei felülkerekednek az Isteni lélek igényein.

A lélek fel van szerelve egy iránytűvel és útmutatóval is, hogy segítsen végignavigálni az élet kihívásain, s hogy segítsen megtalálni azt, ami megerősíti Isteni lelkünket. A Tóra az Isteni útmutató ami utasításokat tartalmaz a lélek számára küldetése teljesítéséhez. Ez a lélek eledele. A Tóra tanulásával megemésztjük az Isteni bölcsességet, ami segít leküzdeni a kihívásokat és vele képesek leszünk teljesíteni Isteni küldetésünket.

Ami a mitzvákat illeti (613 Isteni parancsolat a Tórában), az Isteni lélek csak addig tudja végrehajtani őket, amíg egy testet és állati lelket lakik. A szombati gyertyagyújtás, a tfilin felöltése, az adakozás mind-mind Isten jelenlétét hozza el a világba. S épp azért, mert ezeknek a parancsolatoknak a végrehajtásához testre van szükség, ezért ez az egyetlen lehetősége a léleknek arra, hogy teljesítse őket. Ami előtte volt és utána jön, az csak előszó és utószó, a legjelentőségteljesebb pillanatai a léleknek akkor vannak, amikor testben lakik.

A fizikai élet végén a lélek egy tisztán spirituális állapotot vesz fel. Mitzvákat többé már nem tud teljesíteni, de a fizikai élete során végrehajtott Isteni cselekedetek felemelték s lelket olyan magasságokba, amiket el sem érhetett volna fizikai lét nélkül. Ezek a mitzvák olyanok, mint a magok, amiket elültetünk a fizikai világ földjében, majd gondozzuk, növesztjük, szaporítjuk, hogy a végén hatalmasra tudjon nőni. S ha az eltávozott lélek nevében a még élők további mitzvákat hajtanak végre, az még feljebb emeli a lelket.

Legvégül azonban a lélek újraegyesül a testtel. A messiás eljövetele után a halottak életre fognak kelni, s elhozzák az “Elkövetkezendő Világot”, ahol nem lesz többé halál. A mai tökéletlen világot pedig fel fogja váltani egy tökéletes világ, ahol minden a Teremtő tökéletességét és mindenhatóságát fogja tükrözni.

Kóser-e az asztrológia?

A jövendőmondás hatalmas üzlet. Az újságokban írt horoszkópoktól kezdve a vállalatok tanácsadóiig nagyon sokan próbálnak azt kihasználva pénzt keresni, hogy nagyon vágyunk arra, hogy tudjuk azt, amit nem tudunk: a jövőt. Sokan éreznek ellenállhatatlan késztetést arra, hogy egy-egy nagyobb döntés előtt megnézzék a horoszkópjukat. Baj lenne ez? Hihet-e egy intelligens ember az asztrológiában anélkül, hogy nevetségessé válna?

Érdekes látni, hogy a Talmud rabbijai számottevő hitelt adtak az asztrológiának. A Talmud azt mondja, hogy Ádár hónap kezdetén mindenki nagyon boldog szokott lenni. Egy rabbi még hozzátette ehhez, hogy ha lehet, ne pereskedjen senki nem-zsidóval Av hónapban, mert akkor nem kedvező a mazal, várjon inkább Ádár hónapig, amikor már kedvező. A mazalt általában szerencsének szokták fordítani, de szó szerint konstellációt, csillagképet jelent.

Az asztrológiát nem csak a jövőbeni események tervezésekor szokás figyelembe venni, az emberi természetet is befolyásolja. A Talmud szerint a Nap alatt születettek kiemelkedő emberek lesznek, a Vénusz alatt születettek gazdagok és erkölcstelenek. A Merkúr alatt születettek bölcs emberek lesznek jó emlékezőtehetséggel megáldva. A Hold alatt születettek a gonosztól fognak szenvedni, a Szaturnusz alatt születettek pedig frusztráltak lesznek. A Jupiter alatt születettek becsületesek, tisztességesek lesznek, a Mars alatt születettek pedig vagy sebésszé vagy mészárossá válnak.

Emiatt a rabbik szerint a születésnap az a nap, amikor a személyes asztrológiai potenciálunk a maximumot tudja nyújtani.

És itt van egy kellemetlen ellentmondás. Míg az asztrológia kiemelkedő helyet foglal el a rabbik körében, a zsidó előírások tiltják, hogy asztrológusok tanácsát kérjük. Viszont ha az asztrológia igazi tudomány, akkor miért ne kérhetnénk asztrológus tanácsát? A következő Midrásból vett tanmese megvilágítja ezt.

Egy király egyszer meghódított egy új provinciát, s az addigi vezetők jónak látták a jó kapcsolat kiépítését a hódítókkal. Néhányan a bárókkal és grófokkal kezdték a kapcsolat kiépítését, mások a lovagok mellett döntöttek, megint mások pedig a miniszterekkel lettek jóban. A legbölcsebbek azonban úgy döntöttek, hogy magát a királyt keresik meg, mondván, hogy a grófok, bárók, lovagok és miniszterek változhatnak, a király viszont állandó.

A Midrás szerint ugyanígy vannak olyanok, akik csak a csillagképeknek tulajdonítanak jelentőséget és azt igyekeznek szolgálni. A monoteista Istenhívők azonban látják, hogy Isten áll mindezek felett, s minden más neki rendeli alá erejét, s az Ő akaratát, parancsolatait teljesíti.

Mivel a világon minden ok-okozati összefüggésben van, ezért a természet törvényei értelmében Ádár hónap jónak számít asztrológiai szempontból, és az ebben a hónapban születtettek egyedi asztrológiai potenciállal jöttek a világra. Viszont csak erre támaszkodni azt jelentené, hogy elfogadnánk, hogy a természetnek saját, Istentől független akarata, élete van. Valójában viszont a természet épp Isten akaratának megtestesítője. Ezért fontos az imádkozás. Földi létünk arról próbál meggyőzni minket, hogy életünket a természet törvényei irányítják. Az imádkozás emlékeztet minket arra, hogy a természetet Isten irányítja.

Az ebben rejlő üzenet egyértelmű: a természet és törvényei, beleértve az asztrológiai igazságokat is, hatással vannak az életünkre. Kedvező és kedvezőtlen körülményeket teremt, átitatja személyiségünket bizonyos tulajdonságokkal. Viszont tisztában kell lennünk azzal, hogy a mindent mozgató erő nem a természeté, hanem Istené, aki megteremtette az eget és a földet.

Shavuot 2011 (5771)

Közeledik Shavuot, a Tóraadás ünnepe. Ebben az évben június 7-én kezdődik a fesztivál. Kivonultunk Egyiptomból, és az ezt követő ötvenedik napon Isten odaadta nekünk a Tórát Sínaj hegyénél. Bővebben az alábbi linkeken tájékozódhat az érdeklődő az ünnep mibenlétéről:

Shavuot ünnepéről tömören

Shavuot ünnepéről bővebben

Shavuoti történetek

AZ ŰNNEP ALATT NEM DOLGOZUNK, NEM VEZETÜNK, NEM ÍRUNK, NEM KAPCSOLJUK KI VAGY BE ELEKTROMOS BERENDEZÉSEINKET. VISZONT FŐZHETÜNK, A TŰZHELY LÁNGJÁT MEGGYÚJTHATJUK EGY MÉG AZ ÜNNEP ELŐTT MEGGYÚJTOTT LÁNGRÓL (VAGY EGY OLYAN LÁNGRÓL, AMIT ERRŐL GYÚJTOTTUNK), ÉS CIPELHETÜNK HÁZUNKON KÍVÜL IS.

És nézzük a 2011-es naptárat az ünnepre.

2011. június 7-9 (5771 Sziván 5 - 7.)

2011.június 7. Kedd (5771. Sziván 5.)

A zsinagógákat és otthonokat virágokkal és faágakkal kell feldíszíteni. Naplementekor kezdődik az ünnep.

Az asszonyok és lányok gyertyát gyújtanak, hogy köszöntsék az ünnepet. (Ha sötétedés után gyújtunk gyertyát, akkor egy már előzőleg megyújtott lángról tegyük.)

Az esti imát egy ünnepi étkezés követi, amit kísér egy kiddus is.

Ezen az estén szokás ébren maradni és hajnalig Tórát tanulni.

2011. június 8. Szerda (5771. Sziván 6.)

Shavuot első napján mindenki, a legkisebbek ugyanúgy, mint a legidősebbek, a zsinagógába vonul, hogy meghallgassa a tíz parancsolatot.

A rabbi megáldja a gyülekezetet a Musaf ima alatt.

Kiddus hangzik el, amit ünnepi étkezés követ. Hagyomány ilyenkor tejes ételeket enni.

Naplemente után gyertyát kell gyújtani egy már égő lángról, majd az ünnepi vacsorát ünnepi kiddussal élvezi mindenki. Szokás minél több tejterméket fogyasztani.

2011. június 8. (5771. Sziván 7.)

A Yizkor megemlékezésre ezen a napon kerül sor. Adományokat is gyűjtenek az elhunytak lelkéért.

A rabbi papi áldással megáldja a gyülekezetet a Musaf ima alatt.

Az Istentiszteletet kiddus majd ünnepi ebéd követi.

Sok közösségben szokás illyenkor Ruth könyvét felolvasni.

Ezen a napon, az alkonyattal ér véget Shavuot ünnepe.


A gyertyagyújtások időpontjait itt nézheti meg azt, akinek a városa nincs a kedvenceim között felsorolva jobb oldalt.

A gyertyára az áldások pedig a következők (mind a két este):



BA-RUCH A-TAH ADO-NAI E-LO-HE-NU ME-LECH HA-OLAM ASHER KID-E-SHA-NU BE-MITZ-VO-TAV VETZI-VA-NU LE-HAD-LIK NER SHEL YOM TOV.

azaz



Áldott légy Örökkévaló Urunk, a Világ Királya, ki megszenteltél bennünket törvényeiddel és megparancsoltad a gyertyák meggyújtását Yom Tov-kor.



BA-RUCH A-TAH ADO-NAI E-LO-HE-NU ME-LECH HA-OLAM SHE-HECHE-YA-NU VE-KI-YE-MA-NU VE-HIGI-A-NU LIZ-MAN HA-ZEH.

azaz



Áldott légy Örökkévaló Urunk, a Világ Királya, ki megteremtettél bennünket, tápláltál minket és megengedted, hogy megérjük ezt a napot.

Technikai malőr

Nemrég technikai problémák voltak a Blogspot-tal, és nemcsak bejegyzéseim tűntek el, hanem kommentek is. Aki nem találja a kommentjét, azt nagyon kérem, hogy ne rám haragudjon, nem én moderáltam, a “házigazdám” hülyült meg pár napra.

Joshua (Józsué)

Úgy gondoltam, hogy Joshua (magyarul Józsué, de nekem Joshuaként jobban tetszik a neve :) ) is megérdemel egy bejegyzést, tekintve, hogy ő vezette be végül az Izraelieket az Ígéret földjére.

Egyiptomban született a zsidó naptár szerinti 2406-ik évben (i.e. 1355.). Eredeti neve Hosea ben Nun volt. Csakúgy, mint Mózest, őt is elrejtették a Nílusban a születése után, hogy túlélje a fáraó rendeletét, miszerint a zsidó kisfiúkat vízbe kellett fojtani.

Negyven évig ő volt Mózes leghűségesebb tanítványa.

I.e. 1312-ben egyike volt a 12 felderítőnek, akiket Mózes Kánaánba küldött, hogy felmérjék, milyen is a föld. Ekkor adta hozzá Mózes a yud héber betűt Hosea nevéhez, ezzel Joshuára módosítva, ami azt jelenti, “Isten megment”.

Joshua volt azon két küldött egyike, akik pozitív és bátorító jelentést hoztak az Ígéret földjéről, és megpróbálta a többi 10 kém negatív jelentését ellensúlyozni, s eltántorítani őket attól, hogy lebeszéljék az izraelieket a föld meghódításáról.

I.e. 1273-ban, Mózes halálakor ő vette át a zsidó nép vezetését. Vezetésével átlépték a Jordánt abban az évben Nisszán hónap 10-én. Hét even keresztül küzdött az Ígéret földjéért, legyőzött 31 királyt, s ezzel megszerezte a Jordántól nyugatra eső területeket. A keleti területeket még Mózes szerezte meg nem sokkal a halála előtt.

Az ezt követő 7 évben pedig a terület 12 törzs közötti felosztását igazgatta. Minden családnak kijelölt egy darabka földet.

Ezen munkájának végeztével hunyt el 110 évesen, Nisszán hónap 26-án 2516-ban (i.e. 1245).

Nem csupán harcos volt Joshua, hanem a második szem abban a láncban, amelynek feladata a Tóra továbbadása. Mózes Istentől kapta a Tórát, Joshua pedig Mózestől, s az őt követő bíráknak adta tovább.

Pészach Sheni

Véget ért hát maratoni Mózes-sorozatom. Remélem nem untattam vele senkit. Két nap múlva, május 18-án lesz Pészach Sheni, amikor a mindenkinek járó második lehetőséget ünnepeljük.