Izrael Védelmezője

Mózes első cselekedete, amit a Tóra jegyez, két központi elemből tevődik össze: megvédeni a népét a külső ellenségektől és megőrizni népének egységét. Azon a napon, amikor Mózes felnőtté vált, elment testvérei közé és látta szenvedésüket. A fáraónál töltött évek nem ölték ki belőle a népe iránt érzett kötődést. Amikor látta, hogy egy izraelitát halálra vert egy egyiptomi, rögtön úgy érezte, hogy cselekednie kell. Még akkor is, ha tudta, hogy ezzel feláldozza kivételezett helyzetét a palotában.

Rögtön az ezt követő napon Mózes ismét cselekszik. Ekkor két zsidó vitájába avatkozik bele. Amikor látta ugyanis, hogy saját népének két tagja konfliktusba került egymással, akkor megértette, hogy nem az egyiptomiak ereje miatt vannak rabszolgasorban, hanem saját széthúzásuk miatt. Mózes meglátása szerint megváltásuk kulcsa a kölcsönös egyetértés, bizalom és felelősségvállalás.

Ezen két cselekedetét követően azt várnánk, hogy Mózes azonmód népe vezetőjévé emelkedik, előbb azonban pásztorrá kellett válnia.