A Biblia szerint egy gyereknek nem kötelessége mitzvákat teljesítenie, amíg nem éri el a felnőttkort. Van viszont egy rabbinikus mitzvah, amit úgy hívunk, hogy chinuch. E szerint a szülőknek úgy kell nevelniük a gyerekeiket, hogy azok majd teljesítsék a mitzvákat és ne tegyenek semmi olyat, amit tilt a Tóra.
Minden mitzvára meg kell tanítani a gyereket, s akkor kell kezdeni az okítást, amikor a gyerek már képes arra, hogy megfigyelje az adott mitzvát. Hagyományosan 3 éves korban kezdjük el tanítani a gyerekeinket az ételekre mondandó áldásokra és egyéb alap-imádságokra. Ebben az életkorban kezdenek el a kisfiúk kipát hordani és ciceszt viselni, a kislányok pedig shabbati gyertyát gyújtani.
Azt mondják, a “jutalmazás és büntetés” technikája egy jól működő chinuch-technika, de a lényeg az, hogy megtanítsuk gyerekeinknek, hogy értékeljék minden egyes mitzvát és azt, ahogy ez összeköt minket Istennel.
A Tóra előírja, hogy az apáknak meg kell tanítaniuk a Tórát a fiaiknak. Amint a gyerek elkezd beszélni, az apa megtanítja neki a Tóra kulcsfontosságú mondatait, mint pl. “A Tóra, amit Jákob gyülekezetének örökségeként Mózes parancsolt nekünk…”, majd a Shema-imát. S az oktatás kezdetét veszi…
Aki nem képes saját maga eleget tenni ennek a parancsolatnak, az átengedheti ezt a tisztet egy tanárnak vagy iskolának. Viszont tartsuk mindig szem előtt, amit egyik bölcsünk mondott egyszer: “Minden zsidónak kötelessége, hogy napi fél órát gondolkodjon azon, hogy miként lehet a legjobban a Tóra követésére nevelni gyermekeinket”
S bár a Tóra megtanítása elvileg az apák feladata, a legjobban mégiscsak az anya tudja tanítani gyermekét. Ő ugyanis általában sokkal több időt tölt a gyerekeivel, mint az apa, s előnye az apával szemben az, hogy egy lágyabb, nőiesebb megközelítésben tudja átadni a zsidó értékrendet és morált.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése