Egyike a kevés örömünnepnek, amikor minden, de tényleg minden arról szól, hogy vigadjunk, mert Isten hatalmas csodát tett, s megmentette a zsidóságot a kipuszulástól, már amennyiben ez a jó szó emberek esetében. S ilyenkor bibliai parancsolat annyit inni, hogy az ember összekeverje Hámánt Mordechájjal :) Idén március 9-re esik az ünnep és 3 napon át tart. S akkor lássuk Purim történetét.
Minden az ókori Perzsiában kezdődött négy századdal a polgári időszámítás kezdete előtt, a teremtést követő harmadik évezredben. A Szentélyt, ami Jeruzsálemben állt 50 évvel korábban lerombolták, s a zsidók kiszolgáltatottak lettek a Perzsa Birodalomnak, ami 127 tartomány fölött uralkodott.
Ahasvéros Perzsa uralkodó 3 évvel megkoronázása után már elég biztosnak érezte trónját, s egy 180 napon át tartó ünnepségsorozatot tartott alattvalóinak. Ezt követően tartott egy rövidebb, egyhetes mulatságot a fővárosban, Susánban. A palota női negyedeiben Ahasvéros felesége, Vasti királyné, saját ünnepséget rendezett a főváros hölgyeinek. Ennek az ünnepségnek a hetedik napján Ahasvéros, bortól elbódult állapotban arra utasította feleségét, hogy jelenjen meg az ünneplő férfiak előtt, hogy megmutathassa nekik páratlan szépségét. Vasti azonban nem volt hajlandó eleget tenni a kérésnek, s emiatt – Memucan tanácsadó tanácsát követve – Ahasvéros kivégeztette feleségét, hisz megtagadta a királyi parancsot.
Amikor Ahasvéros kijózanodott, rájött, hogy magányos feleség nélkül. Szolgái azt tanácsolták neki, hogy írjon ki egy szépségversenyt, amit meghirdetnek majd az összes tartományban, s a megjelent lányok közül majd Ahasvéros kiválaszthatja a neki kellő feleséget.
A zsidók vezetője ekkor Mordecháj volt. Unokatestvére, Eszter fiatalon elárvult, s Mordecháj úgy nevelte fel őt, mintha saját lánya lenne. Eszter nem igazán akart részt venni a szépségversenyen, de erőszakkal elvitték a király háremébe. Míg a többiek egyre csak szépítkeztek, addig Eszter nem csinált semmit. Istennek azonban megvoltak a maga tervei. Amikor Eszter megjelent a király előtt, Ahasvéros egyből megszerette, és Eszter lett az új királyné, Perzsia királynője. Mordecháj utasítására azonban nem mondta meg még a királynak sem, hogy ő zsidó.
Nem sokkal azt követően, hogy Eszter királynő lett, Mordecháj hallotta, ahogy a király két kamarása egy merényletet tervez Ahasvéros ellen. Mordecháj feladta őket, s ki is végezték mindkettejüket.
Ezalatt Hámán, Ahasvéros egyik minisztere, miniszterelnök lett. Megrögzött zsidó-gyűlölő volt Hámán, s még leszármazottja is volt a megrögzötten zsidógyűlölő Amalek nemzetségnek. Rögtön a kinevezése után Ahasvéros kiadott egy rendeletet, hogy mindenkinek le kell borulnia Hámán előtt, ha megjelenik. Hámán egy nyakában logo hatalmas bálvánnyal ment mindenhová. Amikor Mordecháj, egy büszke zsidó, nem volt hajlandó leborulni előtte, Hámán kifejezhetetlenül dühös lett. Megfogadta, hogy az egész zsidóságon áll bosszút sérelméért, és sorshúzást tartott, hogy mikor is végeztesse ki az összes zsidót. Ádár hónap 13-ik napját sorsolta ki. Hámán ezután a király elé járult és felajánlott neki 10,000 ezüst tálentomot cserébe, ha engedélyezi, hogy kivégeztesse a zsidókat. Ahasvéros, aki szintén nem kedvelte a zsidókat, azt felelte neki: “A pénzt megtarthatod, s azt tehetsz a zsidósággal, amit csak akarsz.”
Hámán azon nyomban kihirdette birodalomszerte, királyi pecséttel ellátott hivatalos kiáltmányban, hogy minden alattvaló ölje meg a zsidókat a következő Ádár hó 13-án.
Mordecháj gondolkodott, s arra jutott, hogy szól Eszternek. Zsákruhát öltött, s megkérte Esztert, könyörögjön Ahasvérosnak népe megszabadításáért. Eszter azt válaszolta, hogy a jelenlegi szabályozások szerint aki engedély nélkül járul a király színe elé, arra halál vár. Hacsak a király ki nem nyújtja felé arany jogarját. S érte a király már 30 napja nem küldetett. Mordecháj erre újabb üzenetet küldött Eszternek: “Nehogy azt hidd, elkerülheted a sorsodat csak azért, mert a király palotájában élsz. Ha most nem szólsz, akkor a megváltás máshonnét fog jönni a zsidók számára, s te és az apád háza mind odavesztek. S ki tudja, lehet hogy amiatt lettél épp te a királynő, hogy most megmenthed a néped.”
Eszter beleegyezett, hogy megkíséreljen beszélni a királlyal. Mordechájt viszont arra kérte, hogy hívja össze Susán összes zsidóját és böjtöljenek 3 nap, három éjjel. A böjt után pedig kockára teszi az életét, s megpróbál beszélni a királlyal.
Mordecháj teljesítette Eszter kérését és minden zsidó bűnbánatot tartott, böjtölt és imádkozott Sosánban.
A háromnapos böjtöt követően Eszter királyi ruhát öltött és a király színe elé járult, aki azonnal kinyújtotta felé jogarját, s megkérdezte, mit szeretne. Eszter ekkor meghívta Hámánt és Ahasvérost vendégségbe magához. A király és Ahasvéros el is mentek és együtt vigadtak pár pohát bor mellett. Ezalatt Ahasvéros ismét megkérdezte Esztertől, hogy van-e valami különleges kívánsága, amit esetleg teljesíthetne. Erre Eszter azt válaszolta, hogy igen, de másnap, egy ugyanilyen lakoma keretében szeretné elmondani.
Hámán boldog és büszke emberként hagyta el a termet. Örült, hogy ekkora megtiszteltetésben van része. Ám Hámán a kapuban összefutott Mordechájjal, aki még mindig nem volt hajlandó leborulni előtte. Ekkor éktelen haragra gerjedt. Hazaérkezvén a felesége és bölcs tanácsadói azt mondták, állíttassanak bitófát és akasszák fel másnap Mordechájt, ha a király is beleegyezik.
Az álom azon az éjjelen elkerülte a királyt, így megkérte szolgáit, hogy olvassanak neki a Királyi Krónikákból. Azt a történetet is felolvasták, amiben Mordecháj megmentette az életét. A király megkérdezte, hogy illő módon megjutalmazták-e, de nemleges választ kapott. Ekkor lépett be Hámán a király termébe, hogy engedélyét kérje Mordecháj felakasztásához. De mielőtt megszólalhatott volna, Ahasvéros megkérdezte tőle, miképp jutalmazhatna meg valakit. Hámán, azt hívén, hogy róla van szó, azt válaszolta, hogy fel kellene öltöztetni királyi ruhákba és királyi lovon körbevezetni a városon, hogy lám, így jutalmaz meg minden arra érdemes embert a király. Ahasvéros kiváló ötletnek találta ezt, s azon mód utasította is Hámánt, hogy készítsen mindent elő Mordecháj, a zsidó számára. A következő nap Hámán kénytelen-kelletlen végrehajtotta a parancsot, majd sietett, hogy csatlakozhasson a királyhoz és Eszterhez a második lakomán.
A lakomán Achasvéros megkérdezte Esztert, mit szeretne. Ekkor Eszter azt válaszolta: “Látom a szemedben, hogy kedvelsz engem. Azt kérem tőled, hogy engedd, hogy én és a népem élhessünk. Mert ki akarja irtani, meg akarja semmisíteni a népemet miniszterelnököd, Hámán” A király ekkor éktelen haragra gerjedt. S miután azt is megtudta, hogy Hámán bitófát ácsoltatott, hogy felakasztassa Mordechájt, azt a parancsot adta, hogy Hámánt magát akasszák föl ugyanazon a bitófán.
Azon a napon Hámán házát megkapta Eszter, s Mordechájt kinevezte Ahasvéros miniszterelnöknek. Ám Eszter egyáltalán nem volt elégedett. Hámán ugyan halott volt, de gonosz rendelete még mindig életben volt, s az akkori perzsa törvények szerint ha a király kiadott egy rendeletet, azt nem vonhatta vissza. Achasvéros ekkor engedélyt adott Eszternek és Mordechájnak, hogy kiadjon egy olyan rendeletet, amely teljesen megváltoztatja a Hámán által kiadottat. Ez a rendelet azt tartalmazta, hogy a zsidóknak jogukban áll megvédeni magukat ellenségeikkel szemben. S mivel a királyné és a miniszterelnök is zsidó volt, senki nem merte elvitatni a zsidók ezen jogát. S ekkor Sosán városában elkezdtek ünnepelni.
Ádár 13-án pedig birodalomszerte megölték a zsidók azokat, akik őket akarták megölni. Hámán mind a 10 fia a halottak között volt. Eszter kért még egy napot a királytól a Sosán-beli zsidók számára, hogy végezhessenek azokkal, akik őket akarták megölni. S míg az összes többi zsidó Ádár 14-én ünnepelt, addig a Sosániak Ádár 15-én.
Ezen csodálatos események emlékére tartunk Purimot, mely ünnep a legörömtelibb a zsidó ünnepek közül.
