József

Sajnos nem tudok túl sokat írni ide mostanában, mert besűrűsödött az életem a munkahelyemen és be kell vallanom, hogy mikor lenne időm blogolni, akkor túl fáradt vagyok minőségi cikk írásához. Remélem már nem sok van hátra ebből a sűrű időszakból. Most azonban szakítottam  egy kis időt egy fél-minőségi bejegyzésre, s gondoltam, írok arról, hogyan is kerültünk mi zsidók Egyiptomba, ha már egyszer minden évben megünnepeljük azt, hogy kivonultunk onnét.

Józsefről és álomfejtéséről szinte mindenki hallott már. S tulajdonképpen neki köszönhető, hogy a zsidók Egyiptomba kerültek, ami akkor nem is volt olyan rossz hely számukra.

József i.e. 1562-1452 között élt, Jákob és Ráhel legidősebb fiaként látta meg a napvilágot. (Jákobnak két felesége volt, Ráhel és Lea, s a Biblia szerint Ráhelt sokkal jobban szerette Leánál. Ezért aztán sokkal jobban szerette Józsefet is az összes többi fiánál.) Többi testvére féltékeny volt amiatt, hogy Jákob ennyire nyilvánvalóan favorizálta őt, s ezért eladták Józsefet rabszolgának. Így került ő Egyiptomba, ahol addig senyvedett rabszolgaként, amíg a fáraó olyan álmokat nem látott, amiknek jelentését rajta kívül senki más nem tudta megfejteni. Ennek köszönhetően rabszolgából kormányzó lett, s a 7 szűk esztendő alatt a családját Egyiptomba hozatta. Ezen túl pedig József a tizenegyedik Izrael 12 törzse közül. (Jákobot úgy is szokták emlegetni, hogy Izrael)

Ez a történet tömören, de kifejtem kicsit hosszabban is :)

Ebben a bejegyzésben egy rövid életrajzot írok, a következő néhány bejegyzésben pedig kicsit kifejtem bővebben az eseményeket. És Jákobról is szeretnék majd írni, mert mint ősapa és József apja, szintén fontos személyiség a zsidó vallásban.

Szóval József Charanban született, Mezopotámiában, a zsidó időszámítás szerinti 2199. év Tammuz hónap 2-án. 7 évig volt Ráhel és Jákob házassága gyermektelen, mielőtt József meglátta volna a napvilágot.

Amikor József 6 éves volt, akkor Jákob és családja visszaköltözött a Szentföldre, azon belül is Hebronba. Bár fiatalabb volt, mint 10 testvére a 11 közül, teljesen nyilvánvalóan ő volt apja kedvence. Emiatt aztán nagy volt a feszültség közte és bátyjai között, ami csak fokozódott, amikor József két olyan álmot is látott, mely azt jósolta, hogy neki az a végzete, hogy uralkodjon testvérei felett.

Amikor 17 éves lett, Józsefet eladták a testvérei rabszolgának, s így ő Egyiptomba került. Gazdájának felesége megkörnyékezte őt, de ő visszautasította a nőt. Emiatt aztán ez a nő börtönbe záratta Józsefet, ahol 12 évig kellett senyvednie.

30 éves korában sikerült megfejtenie az akkori fáraónak két nagyon rejtélyes álmát. Ennek köszönhetően Józsefet Egyiptom kormányzójának nevezte ki a fáraó, és neki kellett felügyelnie a 7 bő esztendő alatt a gabona begyűjtését és elraktározását arra a 7 szűk esztendőre, amit a fáraó látott álmában.

Meg is házasodott ezalatt az idő alatt, felesége Asnat volt. Két gyermekük született, Menasseh és Ephraim. A Menasseh név azt jelenti “felejtés”. Azért kapta ezt a nevet József első gyermeke, hogy emlékeztesse őt arra a küzdelemre, amit végig kellett élnie, hogy Egyiptomba kerülésekor ne felejtse el a gyökereit.

A hét szűk esztendő alatt József testvérei arra kényszerültek, hogy Egyiptomba menjenek gabonáért. Miután József több próba kiállására kényszerítette testvéreit, és meggyőződött arról, hogy megbánták, amit ellene tettek, felfedte előttük kilétét és kibékült velük. Apját és teljes családját (70 lélek [bár a Tóra csak 69 lelket sorol fel, bölcseink azt mondják, hogy a hetvenedik lélek Mózes anyja volt, aki a vándorlás alatt született meg]) Egyiptomba költöztette.

József Egyiptomban halt meg a 110-ik születésnapján. Halottas ágyán megígértette a körülötte állókkal, hogy amikor majd eljön a Jákobnak jósolt exodus ideje, akkor magukkal fogják majd vinni gyermekeik az ő földi maradványait a Szentföldre, hogy ott legyen a végső nyugodalma.