Kóserség

Ha már egyszer ennyire az ételeknek szenteltem az elmúlt két bejegyzésemet, akkor most megismertetnélek titeket a kóserséggel.

A héber kosher szó megfelelőt jelent. A kóserságra vonatkozó törvények meghatározzák, hogy mik egy zsidó ember számára fogyasztható ételek. Ezeket a törvényeket Isten parancsolta Izrael gyermekeinek a Sinai sivatagában. Mózes tanította meg ezeket a törvényeket, s az alapjait leírta a Leviticus (Mózes harmadik könyve) 11-ben, a részletek pedig generációkon keresztül szájról szájra terjedtek, míg a Mishnában és a Talmudban le nem írták őket.

Talán ezen törvények betartása fémjelzi legjobban a zsidóságot, ez határozza meg legjobban a karakterét. Ebben fejeződik ki leginkább, hogy a zsidóság több, mint szimplán egy vallás (a szó hagyományos értelmében), mert nincs egy templomra korlátozva, hanem még az olyan hétköznapi dolgok is, mint az étkezés, összekötik az embert Istennel.

Kósert tartani mitzvah. Azért eszünk kóserül, mert Isten azt parancsolta, s ezt teljesíteni kapcsolatot jelent Vele.

Írásaink arra is rámutatnak, hogy egyéb előnyei is vannak a kóser étkezésnek: egészséges, humánusan kezeli az állatokat, összeköti az embereket és nem engedi teljesen asszimilálódni őket.




Nézzük hát az alapokat.

Bizonyos állatok húsa, teje és tojása fogyasztható, míg más állatoké tilos. Elő van írva az is, hogy milyen módon kell levágni az állatot ahhoz, hogy kóser legyen, ám nem minden esetben fogyasztható az állat mindegyik része.

Tejest és húsost sosem lehet együtt enni. Külön evőeszközöket, sütőt, mosogatót, edényszárítót, tányéralátétet, terítőt stb. kell használni hozzájuk. S bizonyos időnek el kell telnie a két típusú étel fogyasztása között.

A gyümölcsök, zöldségek és különféle gabonák általában mindig kóserek, de rovarmentesnek kell lenniük. Ugyanakkor a bor vagy a szőlőlé nem mindig kóser, csak akkor lehetünk biztosak a kóserségében, ha a megfelelő hatóság cimkéje szerepel rajta. Ez általában a Kasruth.

Mivel a legkisebb nem kóser összetevő is tréflivé teheti az ételt, ezért minden feldolgozott ételt jóvá kell hagyatni egy megbízható rabbival vagy a Kasruth-tal.





Nézzük a húsos ételeket.

A háztáji állatok közül kóser az, ami mind páros ujjú patás, mind kérődző. Ilyen például a tehén, a bárány, a kecske és a szarvas. A malac, a nyúl, a mókus, a medve, a kutya, a macska, a teve vagy a ló nem kóser.

Szárnyasok közül a Tóra 21 nem kósert említ. Ezek főleg ragadozó és dögevő madarak. Kóser szárnyas pl. a háztáji csirke, a kacsa, a liba, a pulyka vagy a galamb.

A halak és tengeri herkentyűk csak akkor kóserek, ha rendelkeznek uszonnyal és pikkellyel is. Ilyen a lazac, a tonhal, a csuka, a lepényhal, a ponty vagy a hering, míg a harcsa, a kecsege, a kardhal, a homár, a kagylók, rákok vagy a vízi emlősök nem kóserek.

A hüllők, kétéltűek, férgek és rovarok mind nem kóserek, négyféle sáskát kivéve.






A tejtermékek és a tojás lényegesen egyszerűbb. A Talmud egyértelműen fogalmaz: ami kóser állattól származik, az kóser, ami nem, az nem. Így tehát csak kóser állatok teje kóser. Ugyanez vonatkozik a tojásra is. Csak kóser állatok által tojt tojások kóserek, s azok is csak akkor, ha semennyi vér nincs bennük. Egy picike csöpp sem. Ha nyersen akarjuk használni a tojást, akkor minden egyes darabot külön kell felütni egy külön edénybe és alaposan átvizsgálni vér szempontjából. Ha van benne vér, akkor meg kell szabadulni a tojástól, az edényt pedig a lehető leggyorsabban hideg vízzel elmosni. Ha főtt tojást akarunk készíteni, akkor legalább hármat kell egyszerre kifőzni, s ha felnyitás után találunk benne vért, akkor ki kell dobni.

A méz az nem számít állati eredetűnek, így bár a méhek nem kóserek, a méz az mindig az.





Mivel a tejeset és húsosat sosem esszük együtt, nem csak külön eszközök kellenek mindkettőhöz, hanem bizonyos várakozási időnek is el kell telnie a kettő között.

Háromféle kategóriába oszthatók a kóser ételek: tejes, húsos és semleges. Tejes után először valami semlegeset kell enni, inni valamit és kezet mosni. Sokan ezek után várnak még fél-egy órát. Húsos ételek és bizonyos kemény sajtok esetében azonban 6 órát kell várni, mielőtt bármi mást lehetne enni.

Húsos ételnek minősül a húsa és a csontja az emlősöknek, madaraknak, a belőlük készített levesek, öntetek, s bármi más, ami a legkisebb mennyiségű húst is tartalmazza.

Tejesnek minősül minden kóser állat teje, a belőlük készült ételek, mint pl. tejszín, vaj, sajt, vagy bármi más, ami a legkisebb mennyiségben is tejet tartalmaz.

Semleges minden, ami nem tejes vagy húsos. A tojás, az összes gyümölcs, zöldség és gabona mind semleges. Ezeket mind tejessel, mind húsossal egyaránt lehet enni.






Az önmagában nem elég, ha egy állat kóser. Csak akkor lesz kóser, ha a levágásának módja is az. A sahter végzi ezt a munkát egy nagyon éles, teljesen sima késsel, amit halafnak hívnak. Egyetlen gyors vágással kell levágni az állatot, hogy semmiféle fájdalmat ne érezzen. A vágást követő 72 órán belül teljesen ki kell véreztetni az állatot, egy csepp vér sem maradhat benne. A májat egy külön grillezési folyamat során kell megszabadítani minden vértől, tekintve, hogy ez a vérerekkel legdúsabban ellátott szerve az állatnak.





Most, hogy már tudjuk, milyen ételek kóserek, következik a konyha kóserítése :)

Külön evőeszközök, munkafelületek, sütők, edények, tányérok, tűzhelyek, mikrosütők, terítők, mosogatók, mosogatószivacsok, konyharuhák, kötények, tányéralátétek kellenek tejeshez és húsoshoz. A semleges bármelyikkel készíthető, de csak azzal fogyasztható, amelyikkel készült.

Az előzőleg tréfli konyhát viszont kóseríteni kell. Az, aki erre hivatott, szétválogatja azokat, amiktől meg kell válni és azt, ami kóserolás után maradhat. A régi mosogatókat vagy néhány edényt nagy valószínűséggel le kell cserélni. S az élet roppant egyszerűvé válik, ha valami módon megjelöljük, hogy mi tejes, mi húsos és mi semleges. Általában a kék matrica jelöli a tejest, a piros a húsost, a zöld a semlegest. Van, aki külön jelzést használ a Pészach-i edényekre, de a “kosher for Passover” nem ennek a bejegyzésnek a témája.

Az evőeszközök kóserolhatók, vagy meleg vízbe merítés vagy egyéb melegítés által, esetleg el kell vinni a Mikvába megmeríteni. Általában minden nem zsidó által készített fémet és üveget el kell vinni a Mikvába megmeríteni, hogy kóser legyen.

Nincsenek megjegyzések: