Tiltja-e a zsidó vallás a poligámiát?

A Tóra nem tiltja, hogy egy férfinek több felesége legyen. Ábrahám, Jákob, Dávid és Salamon a legkézenfekvőbb példák erre.

Figyelmesebben olvasva azonban láthatjuk, hogy majdnem az összes esetben speciális oka volt annak, amikor ősapáink egynél több nőt vettek feleségül. Ábrahám csak azután vette el Hágárt, hogy Sára erre kérte, miután nem volt közös gyermekük.

A legismertebb példa a többnejűségre Jákob és családja. Ő csak azért vette el Leát, mert Lábán becsapta őt. Bilhát és Zilhát pedig csak azután vette el, hogy első két felesége, Lea és Ráhel ezt tanácsolták neki.

Mindezek ellenére a Tóra nem tiltja a többnejűséget.

Nagyjából 1000 évvel ezelőtt egy híres német bölcs, Rabbi Gershom, a „diaszpóra fénye”, megtiltotta a poligámiát. Az askenázi zsidók el is fogadták ezt a törvényt, a szefárdiak és jemeniek azonban nem.

Gyakorlati oldaláról nézve a poligámia nem létezik manapság, még szefárdi zsidók között sem. Leginkább azért, mert társadalmilag nem elfogadott és/vagy törvényellenes az országokban, ahol élnek.

Rabbi Gershom a következő okokra hivatkozva tiltotta be a poligámiát:

• Nem akarta, hogy a férfiak kihasználják feleségeiket.
• Nem akarta, hogy a feleségek riválisokat lássanak egymásban, ezzel esetlegesen előidézve a Tóra több pontjának megszegését.
• Nem hitte, hogy minden feleségének ugyanakkora szeretetet / odaadást / anyagi jólétet tud biztosítani egy férfi.
• Tartott attól, hogy ha egy férfi két különböző városban házasodik két feleséggel, akkor a házasságaiból született gyermekek egymással később esetleg Tóra által tiltott kapcsolatot létesítenek, mert nem ismerik egymást, nem tudják egymásról, hogy testvérek.

Ami a ma jellemző zsidó gondolkodásmódot illeti, a poligámia soha nem is volt és ma sem nevezhető ideális állapotnak. A vallásunk alapját képező szent írások tele vannak referenciákkal arra vonatkozóan, hogy a férj és a feleség ugyanannak az egésznek a két fele. Sem a Talmudban, sem a Midrásban nincs szó egyetlen többnejű családról sem, márpedig ezek az írások bőven Rabbi Gershom ideje előtt keletkeztek. Persze nincs kizárva, hogy még előkerülhetnek ilyen történetek a múltból, de az tisztán látszik, hogy soha nem volt általános a poligámia a zsidóság körében.

A gyakorlatban ha egy férfi több nőt szeretne feleségül venni, akkor az összes feleségének saját külön házat kellene biztosítania teljes felszereléssel, ami nem olcsó mulatság.

Legnagyobb valószínűséggel a poligámia utolsó megoldásként merült fel azon férfiak számára, akiknek felesége meddő volt, de mégis szerettek volna gyereket anélkül, hogy el kellett volna válniuk a nőtől, akit szerettek.