Izsák halála

Jákob vásárolt egy darab földet a scechemiektől és ott élt egy ideig.

Egy napon a lánya, Dina, elment a shechemi nők egyik fesztiváljára, ahol az ottani király fia beleszeretett, majd később elrabolta őt, hogy vele éljen. Jákobot és fiait feldühítette az eset, felháborítónak és megalázónak találták. Tudták, hogy még a shechemiek törvényei szerint is halállal volt büntetendő az efajta cselekedet, tehát Shechem teljes népessége közrejátszott abban, hogy Dinát elrabolja és megbecstelenítse a király fia. Simeon és Lévi bosszút álltak nővérükért, és lekaszabolták az ottaniakat. Jákob azonban helytelenítette a tettüket.

Hamarosan egy szignifikáns sereg kezdett Jákob és háztartása ellen vonulni, de ő és apja, Izsák nem hagyták abba az imádkozást, és végül a kánaániták harc nélkül visszavonultak.

Jákob ezek után Hebronba költözött apjához, Izsákhoz és hosszú éveket töltött ott. Azonban egy idő után visszaköltözött Shechembe, mert az jobb hely volt nyája számára. A kánaánita királyok ismét szerveződni kezdtek, hogy elpusztítsák Izrael gyermekeit, de Isten segítségével és Júda heroikus parancsnokságával a Jákob fiaiból és szolgáiból álló kis sereg legyőzte az ellenük vonuló hét király hatalmas seregét. A harcot követően a királyok békét kötöttek Jákob fiaival.

Eztán Jákob ismét visszatért Hebronba, a fiai viszont Shechemben maradtak a nyájjal.

Izsák 180 évesen halt meg, és fiai, Ézsau és Jákob helyezték örök nyugalomra Makpelá barlangjában. Ézsau a temetést követően magához vette apja minden vagyonát, ami mozdítható volt, és letelepedett Seirben. Jákob pedig Isten ígérete szerint Kánaán földjét örökölte.

Jákob életútjának befejezését már megírtam akkor, amikor József életét ismertettem. Itt, itt, itt, és itt olvashatók sorrendben a vonatkozó bejegyzések.