Most kicsit másképp, mint tavaly.
Szimhat Tóra az ünnepségsorozat utolsó napja. Ezen a napon olvassák fel az utolsó hetiszakaszt, de mivel sosem fejezzük be a Tóra tanulmányozását, ezért rögtön újra is kezdjük az elejétől, hogy kimutassuk, mennyire is szeretjük a Tórát. Ez egy nagyon vidám ünnep. Minden Tóratekercset kivesznek a Tóraszekrényből és körbesétálnak vele a zsinagógában hétszer. Örvendezünk, éneklünk, táncolunk a Tórával, mivel iránta való elkötelezettségünk olyan, mint a menyasszony és a vőlegény közötti szeretet és elkötelezettség. Tulajdonképpen a zsidó nép és a Tóra közötti kapcsolat olyan, mint a férjé és feleségé, hisz tulajdonképpen a Tóra “megkérte a zsidó nép kezét” és mi “örök hűséget fogadtunk” neki.
A gyerekeket elhalmozzuk ilyenkor édességekkel és gyümölccsel, mert ugyebár Isten parancsolatai édesebbek, mint a méz.
Az ünneplés a napot megelőző este kezdődik és a reggeli Istentiszteletkor folytatódik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése