Az átlátszó test

Hanuka már elmúlt ugyan, de én még mindig Hanukai hangulatban vagyok. Általában Purim végéig el sem szokott múlni ez a hangulatom :) Úgyhogy kicsit megkésve bár, de következzen egy Hanukai cikk, amit a Chabad vett át a Meaningful Life-tól. Érdekes eszmefuttatás, mindenképpen megéri elolvasni szerintem.

A következőképpen fogalmazza meg a Talmud Hanuka lényegét: "Amikor a görögök beléptek a Szentélybe, akkor megszentségtelenítették az ott található összes olajat. Amikor a Hasmóneusok legyőzték őket és visszafoglalták a Szentélyt, akkor egyetlen kanna olajat találtak a Kohen Gadol (Főpap) pecsétjével lezárva, ami arra volt elég, hogy egy napra meggyújtsák a menórát. Ám csoda történt, és ezzel az olajjal 8 napra sikerült meggyújtani a menórát. Az ezt követő évben létrehozták Hanuka ünnepét erre a 8 napra, s dicsőítették Istent, s hálát adtak neki."

Ami meglepő a Talmud leírásában, az az, hogy csak érintőlegesen említi a háborús győzelmek csodáját, amik megelőzték, és ezáltal lehetővé tették azt, hogy a Hasmóneusok felszabadíthassák a Szentélyt. A Talmud megemlíti ugyan, hogy a Hasmóneusok legyőzték a görögöket, de azt nem, hogy ez egy nagyon kis sereg volt, ami korának egyik legerősebb seregét győzte le. A Talmud teljes egészében az olaj csodájára fókuszál, mintha ez volna az egyetlen szignifikáns, említésre méltó esemény a hanukai történések közül.

Ezzel szemben az Al HaNissim ima, amit Hanukakor szokás elimádkozni, meg sem említi az olaj csodáját. Csak a következőket mondja: "Matitjahu idejében, amikor a gonosz görög kormány háborút indított Néped, Izrael ellen, hogy kierőszakolja belőlük, hogy elfelejtsék a Tórát, amit adtál és hogy rákényszerítse őket, hogy Akaratod ellen cselekedjenek, akkor Könyörületességedben a Hasmóneus és fiai mellé álltál. Segítettél legyőzni a gyengének az erőset, a kisebbségnek a túlerőt, az igaznak a gonoszt. És megmentetted Néped, Izraelt. Ezután Gyermekeid visszatértek Szentélyedbe, megtisztították Templomodat és újraszentelték azt, majd gyertyákat gyújtottak szent Udvaraidban. Eztán ezt a 8 napot jelölték ki Hanuka ünnepének, hogy köszönetet mondjanak és hálát adjanak Neked."

Tehát látható, hogy az olaj csodája nem kerül említésre. Ugyan szól az ima lángokról, amiket udvarokban gyújtanak, de bölcseink meglátása szerint ez nem a menórára utal (ami nem a Szentély udvarában volt, hanem bent a Szentély épületében), hanem azokra a lángokra, amiket a Szentély komplexumában és Jeruzsálemszerte gyújtottak a győzedelmes zsidók. Ez arra is magyarázatot ad, hogy miért többesszámban szerepel az udvar szó az imában. De még akkor is, ha ezt a mondatot a menórára való utalásnak vesszük, akkor sem szól semmi ebben az imában a menóra meggyújtásához kapcsolodó csodáról.

Másszóval tehát úgy tűnik, hogy Hanuka csodáját annyira szétválasztották fizikai és spirituális értelemben vett csodákra, hogy az egyik említése egyáltalán nem teszi lehetővé a másik említését ugyanabban az imában vagy Tóra-értelmezésben. Amikor Izrael fizikai megváltásáról beszélünk, akkor megköszönjük Istennek, hogy "segített legyőzni a gyengének az erőset, a kisebbségnek a túlerőt", de nem említjük az olaj csodáját. Amikor viszont a spirituális értelemben vett csodákról beszélünk, a fény győzelméről a sötétség felett, akkor nem szólunk a fizikai értelemben vett csodákról, amik lehetővé tették a Szentély visszafoglalását.

Általánosságban elmondható, hogy a zsidó naptárban foglalt küzdelmek és győzelmek mindig többről szóltak mint pusztán a fizikai túlélésről. Az Exodus, amiről megemlékezünk és amit újra átélünk minden Pészachkor, nem pusztán a rabszolgaságból való felszabadulást jelenti. Hanem a pogány Egyiptomból való spirituális elszabadulást is, hogy aztán átvehessük a Tórát Sínaj hegyén és szövetséget köthessünk Istennel.

Purimkor nem pusztán csak arról emlékezünk meg, hogy Hámánnak nem sikerült kiirtania a zsidó népet, hanem arról is, hogy azért akarta kiirtani, mert a zsidók nem voltak hajlandóak asszimilálódni és a saját törvényeik szerint éltek. Így a túlélés azt is jelentette, hogy a zsidó identitás és életmód is megmaradt.

Mégis a Hasmóneusok görögök elleni küzdelme volt a zsidó történelem legspirituálisabb küzdelme. A görögök nem kiirtani akarták a zsidó népet, már ami az egyes ember meggyilkolását illeti. Még csak nem is megfosztani akarták a zsidókat a vallásuktól és szokásaiktól. Pusztán hellenizálni akarták őket, megvilágítani életüket a görög kultúrával és filozófiával. Azt mondták, tartsuk meg nyugodtan a könyveinket és szokásainkat, csak építsük bele az ő bölcsességeiket, díszítsük ezeket az ő művészetükkel, keverjük bele az ő szokásaikat a mieinkbe. Imádkozzunk nyugodtan Istenünkhöz a saját zsinagógánkban, de imádjuk a testünket is a szomszédos sport stadionban, amit majd megépítenek nekünk. Tanulmányozzuk nyugodtan a Tórát, de a görög filozófiát is tanuljuk meg és tegyük magunkévá, irodalmukat úgyszintén.

A Hasmóneusok azért küzdöttek a görögök ellen, mert ők azt akarták elérni, hogy a zsidóság hosszú távon végül felejtse el a Tórát és ne annak a törvényei szerint éljen. Azért küzdöttek a makkabeusok a Tóráért, mert az Isten törvénye, nem pedig emberi bölcsességek gyűjteménye. Nem azért küzdöttek a mitzvákért, mert az jelenti a zsidó életvitelt, hanem azért, mert a mitzvák Isten akaratának kifejeződései, s mint ilyet, tilos megváltoztatni, hiszen akkor megszűnne Isteninek lenni. Nem a politikáért küzdöttek, még csak nem is identitásuk és életmódjuk megőrzéséért, még csak nem is azért, hogy tanulhassák a Tórát és betarthassák törvényeit, hanem a zsidóság legmélyebb lelkének megmaradásáért, a Tóra tisztaságáért, mert a Tóra Isten szava, s a benne foglalt mitzvák Isten akarata.

Hanuka spirituális jelentőségét még jobban kiemeli az ünnep elsődleges parancsolata, a hanukai gyertyák meggyújtása. Mi fizikai teremtmények vagyunk, minden élményünket fizikai tettek, cselekedetek, különféle rítusok által éljük át. Pészachkor macesszel és borral ünnepeljük a szabadságunkat. Purimkor elolvassuk a Megilát (Eszter könyve), adakozunk a szegényeknek, ételajándékokat küldünk a barátainknak, eszünk és iszunk. Hanukának is megvannak a maga rítusai, amiben megtestesül az ünnep lényege. Ám itt a lehető legspirituálisabb fizikai jelenség az eszközünk: a fény. Hanukakor a fő hangsúly a küzdelem spirituális mivoltán van, annyira, hogy még fizikai megtestesítése is egy sötétben táncoló láng.

Tehát amikor a Talmud megválaszolja azt a kérdést, hogy mi is Hanuka, akkor az ünnepet pusztán spirituális csodái alapján határozza meg. Az egyetlen kanna érintetlen olaj felfedezésével és a menóra újragyújtásával, ami által újra Isteni fény sugárzott a Szentélyből. Mivel ez volt a zsidóság legspirituálisabb küzdelme, ezért a spirituális aspektusa az ünnepnek teljesen háttérbe szorítja a fizikai aspektust. Bár katonai csodák előzték meg azt, hogy végül újragyújthattuk a menórát a Szentélyben, ezt nem említjük akkor, amikor a Hanuka lényegét meghatározó csodáról beszélünk. Ezért is hozták létre bölcseink az Al HaNissim imát, hogy külön hálát tudjanak adni a katonai csodákért. Ugyanis ezek a győzelmek csak az olaj csodájának említése nélkül, önmagukban becsülhetők meg igazán. Ha összehasonlítanánk az olaj csodájával, akkor eltörpülne mellette a katonai győzelem. Hanuka csodájának a leglényege az olaj csodája, minden más csak mellékszereplő ebben a történetben.

Az ember testből és lélekből áll. A spirituális részből, amit a haszid mesterek "Isten szó szerinti értelemben vett részének" hívnak az emberben, és a fizikai részből, ami által megtapasztaljuk a világot. A test azért jött létre, hogy a lélek fejlődését szolgálja az Isteni akarat szerint. Természetesen az ember szabad akaratot kapott. Emiatt aztán előfordulhat, hogy a test lázadozik a lélek uralma ellen. Akár még uralma alá is hajthatja a lelket a fizikai élvezetek hajszolásával. De természetes, rendeltetésszerű állapotában a test szolgálja a lelket, energiát adva neki és végreajtva annak akaratát.

Azonban sok szintje van ennek a szolgálatnak, sok fokozata annak, ahogy az anyag szolgálja a lelket. A test lehet, hogy felismeri, hogy az élet értelme a lélek fejlesztése, de emelett az is előfordulhat, hogy saját tervei is vannak a nagy, spirituális tervben. Viszont az is sokszor fordul elő, hogy a test teljesen alárendeli magát a lélek akaratának, elismeri annak felsőbbrendűségét, de mégis észrevehető része marad az életnek, ha másért nem, hát a biológiai szükségletek miatt.

Hanuka azt tanítja nekünk, hogy van a léleknek az a szintű felsőbbrendűsége, amikor a test gyakorlatilag láthatatlanná válik. A működését ugyan folytatja, mert a lélek csak egy műkődő testben képes funkcionálni, csak éppen teljesen elhomályosítja ezt a működést a lélek spirituális lényege. Ha valaki ránéz, akkor nem egy anyagias embert lát, aki ételre, lakásra, kényelemre vágyik, hanem egy mélyen spirituális egyént, akinek spiritualitása átitatja teljes lényét.

Csak a legspirituálisabb tzaddikok (tiszta, igaz ember) képesek állandóan ebben az emelkedett lelki állapotban maradni. Mások nem is tudnának, nem is lenne ajánlatos nekik. Hanuka is csak 8 napot tart. Viszont mindannyian képesek vagyunk egy kis időre megtapasztalni ezt a fajta intenzív spiritualitást. Vannak olyan pillanatok, amikor teljesen átadjuk magunkat a spirituális lényegünknek, olyannyira, hogy teljesen jellegtelenné válik minden fizikai igényünk.