Ez a barlang az,
ahol Ádám és Éva, valamint mind a 3 ősapánk, 4-ből 3 ősanyánk és Ézsau feje
nyugszik. Ősapáink Barlangjának is nevezik.
Ez a barlang a
dél-izraeli Hebronban található, neve azt jelenti, „megduplázott”. Egyik oka
annak, hogy így nevezték el, az, hogy 4 köztiszteletben álló pár alussza itt
örök álmát: Ádám és Éva, Ábrahám és Sára, Izsák és Rebeka valamint Jákob és
Lea. Ráhelt, Izsák legkedvesebb feleségét máshol temették el.
A barlang története
Mint ahogy a
Teremtés Könyvéből tudhatjuk, Ábrahám időszámításunk előtt 1677-ben
megvásárolta ezt a barlangot és az azt körülvevő mezőt, hogy feleségét, Sárát
oda temethesse. Ez volt a Szentföld első darabja, ami hivatalosan is a zsidó
népé lett.
Mikor Ábrahám
meghalt, őt is ide temették. Később pedig fiát, Izsákot és menyét, Rebekát is.
Unokája, Jákob pedig megígértette dédunokájával, Józseffel, hogy őt is ide
temeti majd. Második felesége, Lea már örök nyugalomra lett itt helyezve Jákob
i.e. 1523-ban bekövetkezett halála előtt.
194 évvel később,
a kivonulás után egy évvel Káleb volt az első, aki elment a barlanghoz, hogy
imádkozzon ott. Azóta nagyon sokan zarándokoltak már el Makpelá barlangjához
ugyanezért.
Az i.e. I.
században Heródes egy hatalmas és impozáns kőépületet emeltetett a barlang
fölé. (Ez az egyetlen Heródes-korabeli épület, ami majdnem 2 méter vastag
falaival tökéletes épségben maradt meg az utókornak) Ez alatt az épület alatt
nyugszanak Ősapáink és Ősanyáink. i.sz. 1490. körül magát a barlangot lezárták,
és a mai napig nem engednek be senkit, csak a fölé emelt épületbe.
Ábrahám másik
fiának, Ishmaelnek a leszármazottai, az arabok is szent helyként tartják számon
e barlangot. Pontosan nem tudni, hogy mikor, de emeltek a heródesi falak közé
egy mecsetet. Ezt a keresztesek 1100-ban elfoglalták, de 100 év sem telt el, és
visszaalakították mecsetté.
A XIV. század
vége felé a muszlim uralkodók megtiltották a zsidóknak, hogy belépjenek az
épületkomplexumba. Mindössze az ötödik lépcsőig mehettek a délkeleti oldalon.
Később pedig már csak a hetedikig.
Évszázadokon át
volt zsidó közösség Hebronban. Minden generáció tagjai eljártak a barlanghoz
imádkozni, még ha csak a hetedik lépcsőig mehettek is. Ezt a közösséget
1929-ben irtották ki az arabok, amikor berontottak a zsidó negyedbe, a maroknyi
túlélőt pedig az angol kormány arra kényszerítette, hogy elhagyja a várost.
A hatnapos háború
után a barlang ismét izraeli fennhatóság alá került, és eltörölték a
korlátozást, miszerint zsidók csak a hetedik lépcsőig mehettek. A zsidók
visszaköltöztek Hebron városába és újraépítették a barlangnál található
zsinagógát.
Spirituális Jelentősége
A zsidó nép
hosszú és fájdalmas történelme során őseink sírjai spirituális oázisként
szolgáltak. Ősapáink és Ősanyáink nyughelye ezen legkorábbi időktől kezdve
szolgált szent imahelyként.
A Tóra Kálebet
említi, aki legkorábban itt imádkozott. Ő annak a 12 felderítőnek az egyike
volt, akiket Mózes küldött, hogy nézzenek szét Kánaánban, és vigyenek neki hírt
arról, hogy az milyen. Káleb azért akart itt imádkozni, hogy Isten mentse meg a
lelkét és ne hagyja, hogy felderítőtársai gonosz cselszövéseinek részesévé
váljon ő is.
A mai napig is
azért mennek a zsidók szent életű felmenőik sírjához imádkozni, hogy gond, baj
esetén Isten segítségét kérjék.
A Zohár szerint
Makpelá barlangja nem azért különleges, mert ilyen kaliberű emberek temetkezési
helye, hanem azért, mert ez az Édenkert kapuja. Az első ember, Ádám fedezte fel
a hely jelentőségét, amikor látta, hogy egy fénysugár árad a helyből. Ezért hát
itt ásta meg a barlangot, hogy magának és feleségének, Évának a temetkezési
helyéül szolgáljon. S miután Ádámot és Évát eltemették ide, a fényt Isten
elrejtette.
Évekkel később
Ábrahám megtudta a titkot, amikor véletlen rátalált a barlangra. Úgy döntött, hogy
ő is ide akar majd temetkezni, az Édenkert kapujába.
Imáink, főleg
ezen a szent helyen, a lelkek kapujában, felébreszthetik apáinkat és anyáinkat,
hogy mégegyszer imádkozzanak értünk.
Érdekes Tények
1.
A midrás szerint
Ábrahám, aki Hebronban lakott, átélt itt egy természetfeletti csodát. Közvetlen
a körülmetélése után három angyalt látott vendégül, akik embernek álcázták
magukat. A bárány, amit le akar vágni a tiszteletükre, elrohant előle.
Véletlenül talált rá a barlangra amikor üldözőbe vette az állatot. Azonnal
ráismert Ádám és Éva sírjára. Gyertyák égtek benne és különleges illat áradt.
Ábrahám ekkor látta az Édenkert kapuját.
2.
Magába a
barlangba, ami mélyen a föld alatt fekszik, soha senki nem ment be. A legenda
úgy tartja, hogy bárki, aki megpróbált lemenni oda, soha nem tért vissza. Az
egyetlen ember, akiről tudjuk, hogy járt a barlangban és élve jött ki onnét, az
Rabbi Ábrahám Azulai volt, akit „Chesed l’Avraham” néven ismerünk. Nagyjából
300 évvel ezelőtt a török szultán véletlen a barlangba ejtette a kardját. Több
katonáját is utánaküldte, hogy felhozzák neki, de egyikük sem tért vissza.
Ekkor a szultán felszólította a zsidó lakosságot, hogy jelöljenek ki egy
önkéntest, aki lemegy a kardért, mert ha nem, akkor halomra öli őket. Rabbi
Azulai felajánlotta, hogy lemegy a barlangba. Amikor visszatért a karddal, a
zsidók ünneplésbe kezdtek. Azt ezt követő 7 napon és éjszakán Rabbi Azulai
pedig a kabbalát tanította tanítványainak. A hét elteltével pedig meghalt, s a
hebroni zsidó temetőben helyezték örök nyugalomra.
3.
A midrás szerint,
amikor Jákob meghalt, Ézsau megpróbálta megakadályozni Jákob fiait abban, hogy
Makpelá barlangjába temessék apjukat. Amíg Naftali visszarohant Egyiptomba,
hogy elhozza a szerződést ami bizonyította, hogy Jákobé a terület, addig
Hushim, Jákob süketnéma unokája levágta Ézsau fejét, ami begurult a barlangba
és apja, Izsák mellkasán állapodott meg. A mai napig is ide van temetve Ézsau
feje.
Manapság
A Wye River Memorandum 1998-ban a palesztinoknak adta a barlang kontrollját, beleértve a délkeleti
részét is, ahol Izsák és Rebeka emlékműve található (Ohel Yitzchak). Ez az a
terület, ami a barlanghoz vezető egyetlen ismert bejáratot is tartalmazza.
Valószínűleg pontosan felette fekszik. Az év legnagyobb részében az épület más
részeiben imádkoznak a zsidók, erre a területre csak az év 10, előre
meghatározott napján léphetnek. Az egyik ilyen nap az a szombat, amikor az a
hetiszakasz van soron, amelyik elmeséli, hogyan vette meg Ábrahám ezt a
barlangot. Ezen a szombaton zsidók tízezrei zarándokolnak Hebronba, hogy együtt
éjék meg azt.
Turisták számára
nyitva áll a barlang egész évben. Izrael nagyobb városaiból menetrendszerű
buszjáratok indulnak Kiryat Arbába, a közelben lévő zsidó közösségbe. A buszok
ablakai golyóállóak. Sok busz innen továbbviszi az utasait Hebronba és a
barlanghoz. Aki gyalog szeretné megtenni az utat Kiryat Arbából Hebronba, annak
ajálatos fegyveres kísérőt fogadnia.
Igazán felemelő
élmény Hebronban vagy Kiryat Arbában tölteni egy szombatot. A Makpelá
barlangjánál tartott pénteki Istentiszteletek hátborzongatóan gyönyörűek.
Igazán spirituális élmény a zsidóság legszentebb helyén imádkozni. Akinek
szállással kapcsolatos, vagy bármilyen más segítségre lenne szüksége, mert
Hebronba akar látogatni, az nyugodtan vegye fel a kapcsolatot az ezen a linkentalálható emberekkel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése